Vilhelem Margareta: Eggyé kötve
Eggyé kötve

Virrasztó szemem kutat ,keres
órák,percek kattognak felettem
pillámon tiszta csend rebben,
míg lázas álmomban szenvedek.

Vágyaim fölé fátylat borit
a hold sugár törékeny fénye
bágyadtan rezegteti testem
álomba ringatva földi lényem.

Mágikusan magával hozza izét
a légi Világ varázsos részét
amerre megyek égi zene kísér
boldoggá szentelnek a csillagok

hogy a tiszta éjszakák fényében
értelemmel teljen meg az életem ,
s még soha nem ismert érzésekkel
kezedet fogom s térdelek előtted.

Tüneményes csillagok között
fogjuk egymás kezét ábrándozva
néma hallgatásunk is egy csoda
csak egymásnak élve -halálra .

Mosolyunk egy külön ajándék
a hajnali sárgás napsütésben
minden óra, perc egy ragyogás
megnyitjuk az eget egymásba.
5536
HAdriana - 2016. október 21. 20:47:14

Szép verset hoztál, örülök, hogy olvastam.
Szeretettel gratulálok: AdrianaSmileHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.