Vilhelem Margareta: A régi családi házban
A régi családi házban

Itt állok a rozoga családi házban ,
hol régi illatok felém hullámzanak
cigaretta füstös kopott szürke falak
s minden mit hordozott a múlt.

A lehúzott rolók, ablak szemek
kitágult tágas pupillák üzennek ,
a terítetlen asztalon apró morzsák ,
s múltból maradt száraz ételek.


Lábatlan székek egymás hátán
nyomjak terhüket rendjén -sorján ,
barack mag íz kering a füstben
vegyesen illatozó vén mesevilág .


Őszi kavalkádé ,egybegyűlt emlék,
kapu nyitásra tárul tündérország
bozontos ösvényen gyereksereg
egymást kergetik annak módján .

Fájnak emlékeim, a festett képeken
Apám vonalai kis fehér ecsettel
kalap nélkül , őszes hajtincseket
zavartan lebbenti homlokáról szét .

itt voltam boldog kisszobámban
a fájó Világ számomra ismeretlen
kis ablakomon tépett csipke függöny
nagyanyám horgolta békés lélekkel.

S leülök halkan a kis fatönkre
amin valamikor csodás dália virított
forró kezemből kiesnek régi keretek
fekete tusból festett nyüzsgő emlékek.
5567
Mirage - 2016. november 01. 14:10:37

Kedves Margaréta !

Nagyon szép emlékek,gratulálok
Tibor

298
keni - 2016. november 01. 08:01:54

Kedvesem - Margaréta !

A múltunk tud fájni is és tud megszépülni is idők múltán, s főleg, ha még van lehetőségünk a már üres régi házban egy kicsit elidőzni, mert mint írod versedben, minden apró tárgy, morzsaszem is beszélő tárgyakká válnak és csak egyedül szólnak a régi idők megszépüléséről ,,,

A boldog idők már tovatűntek, de emlékünkben él,,, (cam) Sleepy

Szeretettel olvastalak !


- keni -

5099
picurnagyi - 2016. november 01. 07:44:23

Szép emlékezésednél szívvel jártam: Edit Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.