Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.03.21. 11:45
Szép, s jó napot kívánok mindenkinek. 11 napja néma vagyok. megy a lakásfelújítás. Tegnap kötötte vissza fiam az Internetet. Még időben, így be tud... Bővebben

2019.03.21. 11:35
Kedves Józsi. Küldtem a képeket. Üdvözlettel. Heart

2019.03.21. 10:21
Kedves Józsi! Kérdésem: Zsúrinyertes írás küldhető e az Atológiába? Kiszönöm a választ, Magdi

2019.03.21. 09:55
Köszönöm az információt Smile

2019.03.21. 09:36
Kedves Józsi, rendben van, s köszönöm neked hálásan!, János

2019.03.21. 07:17
Az Antológia megjelenése május 5. Könyvbemutató Május 11.-én! Smile

2019.03.21. 07:17
Most készülő Antológiánkba még elküldhetitek az írásaitokat. A pályázatok beérkezési határidejét a szerzők kérésére március 28-ig meghosszabbítottuk
!

2019.03.21. 07:16
Szép napot mindenkinek! Smile

2019.03.20. 23:17
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.03.20. 23:17
Réka, minden héten hétfőn és csütörtökön szerzőnként 1-1 vers kerül az olvasói felületre jóváhagyva a heti vers rovatban. A pályázati versek minden... Bővebben

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: zentai
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 0
Vilhelem Margareta: Az utolsó szó (2016. november)
Az utolsó szó

Búcsú az utolsó nyugtalanságnak,
búcsú a szívnek, mi parazsat rejtett,
már csak késve hordozom emlékedet,
mint a madár tollai elrepültek,
érdes simogatásai kezed melegének
egyszerűen két félre osztotta
a húrokat csendes magányában,
így két fél lettünk maradandóan.

Még magamban hordom fázékonyan
parti sétáink szívverését,
kavicsos utaknak megdermedt porát,
mik feltörték lábainknak nyomát
szőke felhőknek zavargásában
én csend vagyok, te zavartan keresel
a délutáni dús titkok között,
a szótlanság magányával beszélsz,
féltve lelked büszkeségét.

Bár volt valaha napsugárral fedett
víg hajnali pacsirtaszó,
édes méz ízű kedv reménnyel,
mi letörten pusztulásnak indult,
s e furcsa háború kettőnk között
egy végső sóhaj lett -tépett csipkeszél,
a szavak bősége még sír, ha hozzád beszél,
de megtört szíveknek koccanása
már csak egy fájó kiáltás
a végső nagy csend felett.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.