Bánlakyné Moravetz Edit: LÁTOM ARCODAT
LÁTOM ARCODAT


Behunyom szemem,
gondolatim
száguldanak
messze,
világ bármely
vidékére.
Nem látok mást,
csak arcodat.

Utazom autóban,
villamoson,
autóbuszon,
vagy vonaton.
Kitekintek az ablakon,
suhanó táj.
Nem látok mást,
csak arcodat.


Szólnak hozzám,
én válaszolok,
nem tudom
mit mondanak,
s én mit felelek,
hiszen:
Nem látok mást,
csak arcodat.

Percek, órák napokká
válnak.
Én várom,
egyre
várom,
hogy megjelenj.
Lassan már csak
emlékeimben
látom,
de még
Látom arcodat.

Telnek évszakok.
Még hallom hangod,
Még érzem simogatásod,
Érzem ölelésed,
Érzem számon
csókod ízét.
Közben látom,
Látom arcodat.

Vonatra várva,
vasútállomáson
vadon nőtt
napraforgó körül is
a Te arcod rajzolódik ki.
Látom,
újra
LÁTOM ARCODAT!

Lehulló őszi falevelektől
kérdezem halkan,
nyárból mi marad
számukra?
Talán ők tudják,
talán elmondják,
nekem:
emlékezetem
meddig őrzi
ARCODAT?
5099
picurnagyi - 2016. november 12. 06:54:55

Drága Erzsike!

Igen, ez így van!
Smile
Köszönöm kedves soraidat s gratulációdat!
Szeretettel kívánok szép hétvégét: Edit RoseHeart

4694
Rzsike - 2016. november 11. 21:54:18

Edit,tudod,aki szeretünk,......stb.Gratulálok szép soraidhoz.Rose

5099
picurnagyi - 2016. november 10. 19:51:16

Drága Anikó!

Nagyon-nagyon szépen köszönöm!

Szeretettel: Edit Rose

5274
wartburg - 2016. november 10. 19:46:41

Drága Edit ez gyönyörű Heartgratulálok AnikóSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.