Cs. Nagy László: Sorok
Sorok Csak sorok, amikből végül nem lett vers.

Sorok (1)Add
Felhőkre nyitja ég-szemét az alkony,
a sötét posztón csillagfény reped.
A hold varázsos színarany kosárt fon,
add vissza sötétbe ájult szívemet.
Sorok (2)Sötét
Fényesen mosolygó szívvel,
mintha a múlt mostra hajolna,
szemed csillagáig kémlel
-hol az idő időtlen volna-
fényeden sodródó jelen,
a sötétre csak én emlékezem.


Sorok (3)Pitypang

Mint sok kihűlt angyal-tetem,
repkedett pihést' a réteken,
sárga haját rég elfeledve,
kalandra szárnyasult a kedve,
utána fut tekintetem.

Sorok (4)Vers

A gondolat sötétlő résein,
átszivárognak mind a szavak,
mint hóba-fúlt falu kéményein
a tekergőző füstgomolyag.

Sorok (5)Idő

Mindig halkan kopogtat,
betérve hosszan ott marad.
Benned éveid dobognak,
ő minden percet megtagad,
s kitárt ajtódat úgy vágja be,
életed vakolata hull vele.

Sorok (6)Vágy

A vágy, a könny, a csók,
palackba zárt szívverés,
az "ébrenálmodók"
szűkös börtönén a rés.

Sorok (7)Ököl

Szikár az ököl,
kér a tenyér,
de hol maradnak
az ölelő karok.
Arcomhoz ér,
-úgy beszél-
de kérni mégsem,
mégsem akarok.

Sorok (8)Feszület

Árnyak suhognak rideg sötétben,
az égre csillagok penderülnek,
-fénylik a hold ezüstös kereszten-,
latorjai a megfeszített űrnek.

Sorok (9)Advent

Lángot ültetünk haragban,
viaszcsorgó négy darabban,
vétkeink füstölgő ára
kifeszül a Golgotára.

Sorok (10)Megfeszítve

Leszáll a köd, patakzó alkonyat
szélére öltött csillag-villanás.
Ágak között susogja hangodat
egy szívzörej, egy fénylő látomás.
Hajló idő a hold kerek szemén,
átleng a felhők bojtos ráncain.
Az éj sötét, lusta tekintetén,
felizzik lassan, elhamvad a kín.

Sorok (11()Leszek

Rajzolj ajkaddal az ablaküvegre,
jégvirágok közé, mint egy ékezet,
ha nyár hevülten szirmait letépte,
az üvegen mint egy sóhaj ott leszek.

Sorok (12)Betakarva

Mikor az éjszaka már meg se rezzen,
a sok csillagot feldobálta rendben,
a hold a nappal nem áll le vitázni,
és a sötétség is elfelejt majd fázni,
ujjaid között fényesül a nyugalom,
akkor szívemet csendeddel betakarom.


Sorok (13)Fehér lap

Írhatsz gyémántló
ezer sort a sorra,
lesz mindig
egy fehér lapod,
min ürességben
fuldokolva,
magadat magadnak
elmondhatod.

Sorok (14)Aludj

Aludj nyugodtan, a csillag pőre
fényeit válladra terítem.
Átkarol forró meztelensége,
álmoddal takarózik Isten.


Sorok (15)Om mani...

"Nézd csak a drágakövet a lótuszban"
lassan lüktető imamalom-szavak.
A mantra elillan, -oly haszontalan-,
mire a fény felocsúdott az éjből,
hiába forogtam, nem találtalak.

Sorok (16)Temetősarok

Rideg rögök közt,
kék csendlepelben,
csontig magányos
szívű halottak.
Felhőkön tűnő
álmuk ha rebben,
cédrusok mélán
imát susognak.

Sorok (17)Ősz

Rozsda a park, hol a fák leborulnak,
holt levelekkel játszik a szél,
tegnapi zöldeken alszik a holnap,
sóhaja reszket köd közepén.

Sorok (18) Csend

Van csend, melyen
nem üt rést a szó,
lassan vacog
a semmin át,
füstjében ott
didereg fakó,
elhagyatott világ.

Sorok (19) Ölelés

Nem hallgatunk,
lelkünk rezzen,
ölelkezik
csend a csenddel.

Sorok (20) Nincs mit
(Baranyi Ferenc nyomán)

A sötét felettem
árnyékoktól terhes,
csak nézem ahogy
rám néz a plafon,
és megbocsájtható
neked még az is, hogy
talán nincs is mit
megbocsátanom.

Sorok (21)Hagyaték

Kifordult múltamból egy csöpp jelen,
halkan, mint ha lábujjhegyen járna,
úgy libbent, mint válladon a selyem,
rászabva az itt maradt halálra.

Sorok (22)Az vagy

Föléd emelkedik a siker,
de csak a jó kudarc emel fel,
cserélhetsz felöltőt bárkivel,
kudarcod akkor is te leszel.

Sorok (23)Skicc

Csendes léptek a fáradt avarba',
nézni, ahogy a fa kidől,
átrajzoltál engem kortalanra,
akárki rajz, akárkiről.

Sorok (24)Levél az ablakon

A párkányra ült az őszi eső,
arca lefojt az ablakon,
csak egy csillagot vett elő,
és átvérzett a rozsdafoltokon.

Sorok (25)Illatfelhő

Lopóz a csend a csend alatt,
egy félbehagyott mozdulat,
ajkamra némult halk szavak,
illatod itt leng, ... kábulat.

Sorok (26)Galaxis

Az éjszakában fellobbant varázsok
mécse festi át a kormosult eget,
a hold alatt, ahogy tűnődve állok,
fönt két csillag éppen egymásba szeret.

Sorok (27)Kiszámoló

Átrepültem hét határon,
álom ringat pókfonálon,
csillagokat terelgetek,
valóságnak elhittelek,
tenyeremben pille lapul,
égre tártam gyanútlanul,
hímpor festette az eget,
színek közé szerettelek.

Sorok (28)Szerelemzöld

A nap letörli a hajnal könnyét,
összehajolnak csendesült füvek,
a szellőkben egy rétnyi öröklét,
fuvallat bogozza szerelmüket.
3439
titus56 - 2016. november 19. 10:44:58

Mindenkinek köszönöm, aki itt járt.

titus56

4930
barnaby - 2016. november 19. 10:21:13

Nagy remeklés ez Tőled , mindegyik gondolati egység megállná a helyét egyenként is. Biztosan gondolom, hogy hosszabb idő "termése" ez a vers-ciklus, hiszen időmértékes sorokat is találtam közöttük. Tetszett mind, különösen a 10; 15, és a Janna által is idézett...gratulálok, nagyszerű alkotásodhoz.

4465
Janna - 2016. november 19. 09:42:52

Sorok (9)Advent

Lángot ültetünk haragban,
viaszcsorgó négy darabban,
vétkeink füstölgő ára
kifeszül a Golgotára.


Jó döntés a közlés. /Latinovits Zoltán kötete is kitér József Attila szabad verselésére./

Üdvözlettel: Janna

3439
titus56 - 2016. november 18. 08:05:22

Mindenkinek köszönöm, aki bekukkantott hozzám.
Mivel utolsó előtti beküldött anyag, így nem akartam ezeket a töredékeket még széttördelni,annál is inkább, mert ha jól emlékszem a Walesi bárdok csak 3 versszakkal rövidebb, igaz, sokkal mívesebb és érdekfeszítőbb.

Köszönettel: titus56

5522
makkay - 2016. november 17. 16:28:11

Én azért várom, hogy legyen belőlük vers, mert egyik-másik gondolat olyan gyönyörű, hogy kár lenne veszni hagyni. Szeretettel, marinkaRose

298
keni - 2016. november 16. 08:21:15

Kedves László !

Ezek a szakaszok - nagyon jól sikerült gyönyörű gondolatok, de mivel amennyi annyi témája van, abban is igazad van, hogy logikai koncepcióba, - magyarul egy versbe nem lehetett volna beletömöríteni anélkül, hogy ne hullott volna szét a mondanivaló lényege, mert it így minden szakaszod önmaga lényeges !

Üdvözöllek - elvarázsoltál,,,

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.