Tóthné Földesi Ilona: Visszafele számolok
Visszafele számolok

Visszafele számolom a napokat,
ahogy a szárnyát feszíti a végzet,
ahol magányos panasz bolyong,
mint bohóc a sötét porondon.
Hányszor vetettem le páncélingemet,
bohócsipkát hányszor tettem
vajon hányszor, kenderkóc fejemre?
Aki itt szárnyal, vajon én vagyok
a trapézon a szenvedéstől kába,
aki a szívéhez kap, mert nincs levegő,
én lennék talán a nagy nevettető?
Torzít a kép, a manézs, a piruett.
A bohócon a fél világ csak nevet,
s két szemem két nagy könnycsepp.
Megrohannak a vádak, üldöz a zaj,
visszafele számolom a napokat.
A lét ma sem jobb, ma sem rosszabb.
A cirkuszban a bohóc a főattrakció.
5522
makkay - 2016. november 15. 19:34:59

Kedves Icu!
Ezeket az érzéseket teljesen a magaménak tudhatom. Az élet porondján sokféle "attrakció" zajlik, mi nevettet és/vagy könnyeinket csalja elő a számadáskor is.Rose

5548
babumargareta - 2016. november 15. 10:35:35

Kedves Ilona.
Különleges versedhez szeretettel gratulálok.
Üdvözlettel.....BabuRose

298
keni - 2016. november 15. 08:02:14

Kedves Ilona !

Versednek két mondanivalója is van, - az egyiket értelmeztem a másikról nem tudhatok, mert részben rejtve maradt,,,

Azért tetszett a versed !

Szeretettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.