Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.06.16. 18:37
Ma van az APÁK NAPJA! Boldog Apák Napját mindenkinek! Smile

2019.06.16. 17:11
Kellemes, enyhet adó estét kivánok. Éva

2019.06.16. 15:48
Szép napot. Heart

2019.06.16. 15:37
Drága Katinka! Gratulálok a pályázati nyereményedhez! Szeretettel....Bab
u Rose Rose Rose

2019.06.16. 15:26
Szép délutáni pihenést kívánok szeretettel! Heart

2019.06.16. 12:05
Kedves Józsi! Megkaptam az ajándék Holnap Magazin legfrissebb számát és a 2009-es Holnap Antológiát! Kösztönöm szépen!

2019.06.16. 10:58
Kellemes vasárnapot kivánok Tinéktek kedves Holnaposok . Heart Rose In Love

2019.06.16. 05:50
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek, hűvöset! Smile Rose

2019.06.15. 21:10
Szép hétvégét mindenkinek! Rose

2019.06.15. 18:11
Kellemes délutánt és estét mindenkinek! Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: LevaiAnna
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 0
Vilhelem Margareta: A vén diófa
A vén diófa

A nagy lombos vén diófák
az éjben bölcsen hajladoznak
dalt suttognak nagyon régit
lelkem sokszor felébresztik ,
görcsös évek múltja után
emléküket elringatják.
Egymás között elsuttogják
az eltelt évszázadokat :
A kislányt ki körbefutott
törzsük körül játszadozott
a kisfiút ki nagy lett talán
és várta vissza a szép leányt
a sárgarigót ki átszállt rajtuk
és csak dió szemért dalolt
a favágót ,ki kegyelmezett
s a koldust ki jól ehetett
termésükből elélhetett
elsírták a kikeletet
azt a régit,
mert semmit nem ér
ez a mai,
lombjaik terebélyesek voltak
ölelkeztek
jóban,rosszban.

Emlékszel e :szólt a vénebb
kinek ágai görcsös rémek ,
mikor régen kis csemetékként
hajladoztunk jobbra -balra,
nem recsegett törzsünk alja,
a szél sem fogott oly könnyen
a villám szitkok is kikerültek
rugalmas testünk hova tűnt el ?
Ma recseg minden bennünk,
vajon meddig ,s merre visszük
e sok lombtalan éveket ?
Koronáink büszkén álltak
havat,jeget is kiállták
és ha jött az ősz rokonunk
kosárba szedte a sok diót ,
ma már termésünk is apad
gyökereink lazán szakad
örök homály ül szívünkben
kedvünk is már roskadozik
unalmasak lettek
a mindennapok ,
a sárga rigó is eltűnt régen
nem száll fölénk .
Így tűnődött elmerengve,
miközben egy szél ereje
a derekát ketté törte.
298
keni - 2016. november 29. 07:36:36

Kedves Margaréta !

Bizony életünk során sok emlékhez kötődünk, apró tárgyakhoz, élőlényekhez, fákhoz, egy-egy kisállathoz, vagy emberekhez,,,

Te a diófákat vetted most sorodra, és elmesélted életüket, ahogy öregedtek szépen sorba épp úgy mint az emberek, csak ők tovább élnek a gyümölcsösök között,,,
Van ebben a versedben, nosztalgia és fűszerezett líra , amiben Te is benne voltál valah és még ma is,,,

Szeretettel !

- keni -

5099
picurnagyi - 2016. november 29. 07:24:20

Drága Babu!

Megérintettek a szép emlékezés szavai - gondolataimba mélyedtem, nem csak a diófáról szól ez a vers! Hiszen életünk is így telik el.
Szívvel jártam nálad! Edit Heart

277
farkas viola - 2016. november 29. 05:00:58

Drága Babumargaréta!
Ó, de gyönyörű vers. Szép emléket állítottál nem csak a Diófának, hanem az őt körülvevő embereknek, állatoknak, az egész Természetnek. Szívesen olvastam és elgondolkoztam.
Szeretettel gratulálok: Viola RoseHeartRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.