Vilhelem Margareta: Megadatik
Megadatik

Monoton éjszakák rácsaiban
lelkedben sírva zúgnak bánatok,
az elmúlt idők színes rongyaiban
csak csupasz emlékek botolnak.

Úgy magadra maradsz átkokkal,
az életnek kitágult pillanataiban
nem várod a sóvárgott kegyelmet ,
csak vársz kakas szóra a hajnalban .

De vannak néha kegyelmes percek
ha kék szem pár vággyal kísérget
fényes csillogó összefonódásban
remegő tested újra éled kárhozatban.

Mert megadatik talán álomként
új ragyogás ,nyugtalan pillantás,
forró karok villám tűzként égnek
tested kőrül ,ébrednek új hevülések .

És húsod szövetei lánggal égnek
megadatik, mit óhajtva kérted
szemedben, szívedben ragyogás
belopózik lassan szikrákat lejtve.

Megadatik még újra szeretned,
mint ahogy meg talán sosem élted
vágyódó színes szem pár kéksége
besuhan szerelemmel szívedbe.
5548
babumargareta - 2016. december 27. 14:20:52

Kedves jégmadar.
Nagyon szépen köszönöm.
Boldog Ünnepeket kivánok szeretettel !

3757
jegmadar - 2016. december 27. 09:57:16

Szép versedhez szívből gratulálok. Adasson meg, kívánom.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.