Bánlakyné Moravetz Edit: TÉL DEREKÁN
TÉL DEREKÁN

Téli dunna takar tájat,
Hó borítja be a fákat.
Nap birkózik a felhőkkel,
Nézem, ki bírja erővel?

Csipkebogyón is zúzmara.
Bánatosan néz egy szarka.
Fagyott a csend, madár se száll.
Csizmám nyomán reccsen egy ág.

Mintha puskalövés lenne,
Verebek most felrebbennek.
Bánatosan nézek körbe,
Lesz-e élet itt jövőre?

Kapu alján mozgolódás;
Szegény ember, ki lenne más?
Tudja, forró levest hoztam,
Szeretettel átnyújtottam.

Süvöltő szél kerekedik,
Havat a fákról lesepri.
Nyakamba is hull egy kevés.
Ébresztőnek éppen elég.

Budapest, 2017. január 8.
5099
picurnagyi - 2017. január 18. 22:06:58

Drága Ica!

Hálásan köszönöm, hogy olvastad versemet!
Külön köszönet a kedves véleményedért!
Szeretettel: Edit Rose

3649
Oroszlan08 - 2017. január 18. 11:09:40

Tetszett a versed drága Editke!
Szeretettel gratulálok: Ica

5099
picurnagyi - 2017. január 18. 07:30:57

Drága Keni!

Először is szívből gratulálok kitartó figyelmedhez, olvastam az üzenőfalon, de tapasztaltam is, milyen hűséges olvasója vagy verseinknek.

Köszönöm, hogy soha nem kerülöd el az én verseim olvasását sem.
Nekem sajnos erőmből nem futja ugyanez.

Köszönöm hozzászólásaidat, véleményedet - szeretetedet!

Baráti ölelésem: Edit Rose

298
keni - 2017. január 17. 18:23:25

Kedves Editke !

Szép verset írtál a téli hólepte fagyról, meg a Te jószívű gondoskodásodról,,,,
Szeretve !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.