Vilhelem Margareta: A hold karimája alatt
A hold karimája alatt

A telihold alkonyos éjszakáján
gyűrött arcán teli báj
körülötte csillag világ
szikrázik egy- egy pillát
lassan-lassan ,
s amott egy pillanatra
sötét felhők határán
kigyúl lánggal
egy emlék foszlány
s a hűvös ködben vár
ami talán most a miénk
mi titkot takar
akarattal ,
amit vártam néma hanggal
szavamban a te szavaddal ,
majd eltűnik egy mozzanatra
kékes füstnek zavarában
eltakarja arcát ,
majd ismét lángol
mint egy gyertya önmagában
majd elporlad az éjszakában
füsttel teli holdvilágban
de már nem vonzanak
gyönyörű könyörög
szavak ,
mik testet kapcsoltak
remegő hangulatban .
Hajnalban minden mozdulatlan
füstös maradt az ég alja
amiket a titok marja
boldogságunk zavarában
összetapad kékes csíkban
utat mutat örök lázban
s reánk tapad .
3649
Oroszlan08 - 2017. január 25. 22:34:32

Szeretettel olvastam, Heartéreztem a hangulatát.
Öleléssel: Ica

5567
Mirage - 2017. január 25. 22:01:04

Kedves Babu !

( Füstös maradt az ég alja,amiket a titok marja ) Szó kincseid határtalanok amikhez
szeretettel gratulálok

Tibor

5548
babumargareta - 2017. január 21. 16:56:44

marinka drága ,nagyon szépen köszönöm kedves hozzászólásodat.
Szeretettel kivánok egy szép estét !
Babu

5548
babumargareta - 2017. január 21. 16:55:12

Drága keni.
Köszönöm szépen a megtisztelö hozzászólásodat.
Szeretettel kivánok szép estét. Babu

298
keni - 2017. január 21. 10:43:20

Kedves Babu !

Én ezt a verset egy finom, lágy, kellemes hangulatversnek titulálnám, mert olyan szépen hangzanak benne az egymást követő hangulati szavak...

Gratulálok !

- keni -

5522
makkay - 2017. január 20. 15:08:54

Kedves Babu!
Néhány szép képed nagyon szerettem, marinkaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.