Kristófné Vidók Margit: Ébredő természet

Ébredő természet

Az utolsó szó jogán
talán én is szólhatok,
dohog a tél mogorván,
- hallok égi szólamot.

Fagyos mosolyt villantva,
dérpalástját felöltve,
jégvirágot csillantva
földet táplál a könnye.

Ezüstös ködből lépked,
a ruháján hóvirág,
tavasztündér már ébred,
eltűnik a hóvilág.

Lengedező, selymes fű,
a ruhája könnyfoltos,
de a szemnek gyönyörű,
afféle csipkés-fodros.

Patak rohan a völgybe,
nyomában élet serked,
zöldül a part köntöse,
csillognak a vízcseppek.

Kacérkodó napsugár
a bimbóktól csen csókot,
van is köztük pirulás,
nem vártak mást - csak bókot.

Szépséges virágtenger,
szemet gyönyörködtető,
hol pillangók röppenek,
a természet ébredő.
5535
Metta - 2017. április 04. 20:16:44

Köszönöm szépen drága Babu értékes véleményed!
Szeretettel:MargitHeart

5535
Metta - 2017. április 04. 20:15:52

Kedves Lajos!
Nagyon köszönöm kedves szavaid!
Szeretettel:MargitRose

5535
Metta - 2017. április 04. 20:14:30

Kedves Keni!
Köszönöm az olvasást,és értékes hozzászólásod!

MargitRose

5548
babumargareta - 2017. március 02. 09:33:13

Nagyon szép a versed ,kedves Margit ...." Az utolsó szó jogán"
gratulálok tisztelettel !
Baráti ölelésem !
Szeretettel ....BabuHeart

5668
meszaroslajos60 - 2017. március 01. 18:33:53

Kedves Margit!
Szép tavaszi versedet szeretettel olvastam, Lajos.Rose

298
keni - 2017. március 01. 15:26:03

Kedves Margit

Versed átmeneti a tél és a tavasz között,,,

*Szépséges virágtenger,
szemet gyönyörködtető,
hol pillangók röppenek,
a természet ébredő.* - Ismétlődő szó törlése talán a megragadóbb,,,

- keni -

*

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.