Simon Dávid: Álmodom (a viharos és szenvedélyes éveink emlékére) (2017. április)
Álmodom
(a viharos és szenvedélyes éveink emlékére)

Kitört nyakú hattyúkat álmodom,
legyek nyarát a ragacsos abroszon,
izzadt macskakövek szaladását,
féktelen papírrepülők zuhanását.

Fűben fekvő terasz szédült csókjait,
lélegző tereket, hol elférnek álmaink,
könnyek szaladását szarkalábakon,
pusztító elektromosságot álmodom.

Ismétlődő szavak suttogott foszlányait,
a körülölelő semmi fehércsokis ajkait,
a mindenséget álmodom magunknak,
fölöttünk a bágyadt csillagok boroznak.

Az ízedet álmodom a szendvicsembe,
Thaiföldet a zuhanyrózsám vízeséseibe,
a lefolyók zuhatagát álmodom,
tusfürdőm habjain boldogan úszom.
4270
simondavid - 2017. május 10. 14:50:14

Köszönöm!

4270
simondavid - 2017. április 24. 11:01:37

Szia! Köszönöm az észrevételeket! Teljesen jogos. Még korábban javítottam picit az utolsó versszakon, szóval abszolút értem,mire gondolsz.

2951
Firm76 - 2017. április 21. 20:19:41

Üdvözletem, Dávid!

Azok aztán valóban viharos és szenvedélyes évek lehettek.
Engem kitérített az utolsó versszak, valahogy bennem nem harmonizál az előző hárommal. De mondom - csak bennem. És a "macskakövek szaladását - könnyek szaladását" szóismétlés is zavart keltett. De ettől eltekintve összességében tetszett. (S az előbbiek - mind csak az én véleményem.)

Üdv: Laca Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.