Bánlakyné Moravetz Edit: CSALOGATÓ NAPLEMENTE
CSALOGATÓ NAPLEMENTE


Recseg-ropog az ég alja.
Hallod-e? Hasad a hajnal!
Ré készül napi útjára
Mandzsetet nevű bárkával.

Nap korongja vakít, fényes,
Szeme ott van mindenen;
Tudod, Földön ő az élet,
Testünk tartja melegen.

Égi útját, ha megjárta,
Vállán bíborszín palástja.
Beül Meszektet bárkába,
Alászáll az éjszakába.

Horizonton lemenne épp,
Incselkedik intve feléd.
Siófok és Tihany közén
Aranyhíd csillog tó vizén.

El ne indulj, mert csalóka,
Csupán talmi híd az ottan!
Illúziót kelti benned;
Élted végét tóban leled!

Csalogató Naplemente,
Áldóan simítja lelked,
Neked nyújtja esti fényét.
Békével töltsön e szépség.

Hogyha egyszer megérintett,
Soha többé nem felejted.



Budapest, 2017. május 6.
B. Moravetz Edith
5099
picurnagyi - 2017. május 20. 07:30:52

Kedves Rita!

Köszönöm elismerő szavaidat - ezt a témát adták meg a "verselő versek" pályázataként.

Ezért született ez a vers - de valóban szép a naplemente, ha éppen olyan helyen vagyunk, ahol teljes szépségében tudunk gyönyörködni benne.

Köszönöm véleményedet!
Szeretettel: Edit Heart

5099
picurnagyi - 2017. május 08. 08:39:37

Drága Ica!

Köszönöm kedves véleményedet - bizony, tudnunk kell megkülönböztetni a valód a talmitól!

Szereteted viszonozva kívánok szép hetet: Edit Heart

3649
Oroszlan08 - 2017. május 07. 22:00:24

Szépre írtad a neplementéd drága Edit, köszönöm. Az a fénycsík a vízen valóban csalókahíd.Smile
Szeretettel voltam: Ica

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.