Vilhelem Margareta: Pillantásaink
Pillantásaink

Néha az a józanító pillantás ,
mikor kerülőd a megalázást
riadt szemrebbenések kereszttüzében
súrlódnak fáradtan megszeppenve .

Mint gyermekek nézzük egymást
kitalálva pupillánk nagyságát
melyik bír többet egyet -mást
teljesen birtokolva egymást .

Csak a szél nyikorog az estben
a pillantásaink csak érdekek,
felettünk zúgnak emlékek kétsége
régen leülepedő repdeső törvények .

Oly boldogság annak , ki belelát
beleadhatja teljesen derekát ,
s mint kéklő vizeken a hullámok
úgy hullámzanak pirosan végpontok.

S mint magányától fosztott őrület
sikong nagy fellegeken vihar szélben
és fortyog bennük a szétomló szeretet
szemeink kereszttüzében szenvedéllyel.
5548
babumargareta - 2017. június 22. 11:34:05

Drága keni.
Őrvendek ,hogy tetszett.
Nagyon szépen köszönöm !
Szeretettel.............Babu

5548
babumargareta - 2017. június 22. 11:31:53

Kedves Tibor.
Nagyon szépen köszönöm kedves bejegyzesedet!!
Szeretettel.....Babu

298
keni - 2017. június 21. 08:28:10

Babu -Drága !

Micsoda szép lírai művészverset küldtél be nekünk megint, hogy én ezen cak ámuldozni tudok, de nagyon,,,,

Ölellek szeretettel !

-keni -

5567
Mirage - 2017. június 20. 16:31:06

Kedves Babu !

Versed nagyon találó,szeretettel olvastalak

Tibor

5548
babumargareta - 2017. június 20. 13:17:28

Kedves Rita.
Nagyon szépen köszönöm !
Szeretettel.....BabuSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.