Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Hivatlan vendég
Hivatlan vendég

Késő délután lépte át küszöböm,
nem vártam, inkább nyugalomra vágytam.

Nem távozott, gondolataimban beköltözött
azt hittem az estével majd ő is búcsúzik,.....
vagy az éjszaka leple alatt tőlem távolra költözik.

Nem tette, gondolataimat kedve szerint össze keverte,
így ébredtem egy szürke, borús reggelre,
ajtót nyitottam a hívatlanul érkezett vendégre,
de nem sietett, nem engedett, leült velem szembe.

Kérdően nézett rám, és nem is csodálkozott,
már látta bennem a sok össze kuszált gondolatot
szinte tort ült felettem, hogy sikeresen mindent össze kevertem
nem maradtam szótlanul , magamba zárkózva én sem.

Ordítva mondtam, majd kértem nézz másokkal is szemben
tőlem nem kértek bocsánatot semmiért, miért kínozol ,miért ?

Várta ezt a pillanatot, hogy magamból kikelve ordítozzak
féktelen nyugalom töltötte el kifacsart lelkemet, remegő testemet,
a hívatlan vendég letörölte könnyemet, a küszöböt átlépve búcsút intett.

Kondoros 2017 június 25. Oláh Péterné.Rzsike.

A nyugalmat megtalálni egy félre sikerült mondat,vagy tett után nagyon nehéz.
Sokan hajtanak, és mennek tovább. Ők azok akik lesöprik vállukról a felelősséget egy mozdulattal, ők a túlélők.
ŐNMARCANGOLÁS C.VERSEM EGY KICSIT ÁTÍRVA.
4694
Rzsike - 2017. június 29. 22:54:26

ica nehéz szülés volt,de ezek szerint megérte.

4694
Rzsike - 2017. június 29. 22:53:42

Köszönöm RÓZSA.

3649
Oroszlan08 - 2017. június 29. 20:37:37

"a hívatlan vendég letörölte könnyemet, a küszöböt átlépve búcsút intett."
Sokat mondó versedhez szeretettel gratulálok: Ica

3933
vadvirag47 - 2017. június 29. 18:25:09

Lelked lecsupaszítva ágyaztad őszinte soraidba...élmény volt olvasni. Rózsa

4694
Rzsike - 2017. június 28. 17:17:14

Icu igazad van.Valahogy túl kellene tenni magunkat a félre sikerült mondatokon.

524
BogIcu - 2017. június 28. 07:12:45

Túl sok a félresikerült mondat mostanában, én is így látom.Sad
Tetszett önmarcangolós versed!
Szeretettel: IcuRose

4694
Rzsike - 2017. június 27. 22:13:57

István kedves.
Nem tudom mások hogy vannak vele,de én mások által elkövetett hibát könnyebben megbocsájtom,mint a magamét.
A magamét cipelem,és nem is tudom megbocsájtani.
Nem jó,mert senki sem hibátlan,valahogy el kellene a sajátjaimat is fogadni és nem ön marangolni magam.
Üdv.Rzsike

298
keni - 2017. június 27. 14:29:19

Rzsike -Drága !

Ez a lélek hangja volt negatív értlembe, amikor az embert ön marcangolja önnönmaga,,

No meg a gondolatinké amik a legszabadabbak az egész világon, mert mindig oda szállnak, ahova ők akarnak és még oda is beférkőznek, ahova mi nem szeretnénk ,,, Az agyunkba,,,,

Szeretettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.