Simon Dávid: én nem akarok verset írni
én nem akarok verset írni

én nem akarok verset írni
gondolataim rendbe szedni
elindítom csak őken bátran
guruljanak le a lépcsőházban

vegyenek fel olyan formát
amilyenek a pöttyös labdák
pattanjanak le szép arcodról
vagy üvöltsük együtt hogy gól

lenne akkor közös élmény
maga módján mindenkié
gondolhatna hozzá bármit
szoknyából kivillanó vádlit

vagy csuklós buszt a szíveken
átgázolni totál részegen
pedig ezek csak képek
cipelem őket s bennük téged

lerajzolom csontos formád
felé festem eiffel tornyát
hogy nem jutottunk fel oda
beragadtunk a kék metróba

látod nem megy ez rímben
nekem nincs ilyen díszem
te voltál az, vagy a magányom
ütemtelen térben szökik a hiányom
4270
simondavid - 2017. augusztus 07. 14:54:13

Köszönöm!

3933
vadvirag47 - 2017. augusztus 04. 16:19:16

Nem rossz vers ez, csak hiányolom belőle az elmélyülést, fiatalos hévet. Legközelebb "jobban tedd oda magad!" Fog ez menni! Rózsa

298
keni - 2017. augusztus 04. 13:36:17

Kedves Dávid !

Mindannak ellenére, hogy nem akarsz verset írni és rímekkel bíbelődni azért szép sorjában előjöttek belőled a gondolatok és a vernek rímet és formát adtak 4

Gratulálok !

- keni -

2952
bruxinelli - 2017. augusztus 04. 07:05:04

Kedves Dávid !
Guruljanak csak azok a gondolatok a lépcsőházban, legyenek akár pöttyös labdák,gondolj csak nyugodtan a csuklós buszra, vagy a bennragadt kék metróra, azt jelenti, hogy a gondolatod szabadságát nem korlátozhatja senki! Így érzi jól magát mindenki, aki írásra adta a fejét.
Szeretettel grat, Zsófia.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.