Deák Mária: Konyhakerti móka
Konyhakerti móka

A tavasz köszön, szellő száll,
napsugara kertben talál.
Földet forgat ásó s kapa,
ágyásokban szép barázda.

Babot vetünk: bokor s futó
karós nálunk a befutó.
Ültetünk még kaprot, krumplit,
'ágyba rakjuk' a cukkinit

Sárgarépa, hagyma között;
Így a légy nem élősködött
Cékla magról került földbe,
az uborkát fogja körbe.

Fagyok után, szép májusba
kivirult a sok palánta.
Paradicsom és paprika,
padlizsán most került sorra.

Zeller virul, zöldje nevet,
karalábé vígan reped.
Babsátorban hüvely érik,
termését méterben mérik.

Öntözgetni, nevelgetni,
minden gaztól megmenteni.
Menekül a csupasz csiga,
illatozik a sörcsapda.

Megküzdöttünk poloskákkal,
krumplibogár garmadával.
Csatát nyerni permet nélkül -
nehéz dió, de megtérül.

Az erdőből is a minap,
egy őzike ideszaladt.
Ízlett neki cékla és bab,
leveleknek szára maradt.

Újra vetni, bizony megint,
keríteni a veteményt;
hogy a beste őzgidája
zsenge levelét ne rágja.

Gyümölcsfák is roskadoznak,
almák vígan mosolyognak.
Szilva lilul, körte nevet,
készülhetnek befőtt-hegyek.

Piros már a paradicsom,
a bab felfutott a karón.
Uborka is terem szépen,
kovász kacsint napsütésen.

Bio kertünk színe java,
ősszel kerül az asztalra.
Konyhámban már hegyekben áll,
termésekkel tele kosár.

Tököt gyalul ma a kezem,
káposztát is lereszelem.
Sárgarépa, petrezselyem,
fagyasztóm ma teleteszem.

Babot fejtek, darabolok.
Gyümölcsöket dunsztba rakok.
Színe java: paradicsom;
sűrű péppé passzírozom.

Az uborka savanyodik,
az ecetben tárkony virít.
Kaprot sózok, zellert vágok
csombort s mentát is szárítok.

Komló-toboz, és cickafark
bodzabogyó űzi a bajt.
Diólevél szárítmánya
kerül még a vászonzsákba.

Télre valót mind eltenni,
nagy a család, győzzük enni.
Serdül-fordul fakanalam,
áll a móka a konyhámban.

Októberben nincs más hátra
diót verni majd zsákszámra.
Törni ráér majd a télen,
hosszú unalmas estéken.
2952
bruxinelli - 2017. augusztus 30. 19:22:29

Drága "Jégmadár" Mária !
De jó volna végig tekinteni ezen a gyönyörű mintagazdaságon !El sem tudom képzelni, hogy bírod erővel . Ráadásul biokertész vagy. Mert, hogy kertész az tagadhatatlan.
Ilyen tervszerűen és szakmai tudással csak az tud termelni, aki tiszteli és szereti a mezőgazdaságot, főleg, ha meg is leled benne a gazdagságot. Nem csak pénzben kifejezve értettem, hanem azt a lelki gazdagságot amit a jó termés betakarításakor érez az ember. Maga előtt látja kedves családjának megelégedett tekintetét, és látni a hálát a szemükben, a sok finom falatért amit szereztél nekik a boldog tevékenységeddel.
Szívesen olvaslak, de ha most kevés az időd, majd írj amikor csak tudsz .
Szeretettel ölellek, Zsófi.

298
keni - 2017. augusztus 29. 09:42:31

Drága Mária !

Nem semmi amit leírtál, bár tudom, hogy ez könnyebben ment mint egész évben az a sok munka magoncoktól a szüretig mire minden be is érik,,,
No és a sok befőzés és a hűtő láda szépen telik a telet várva, amikor is előveszed és piacra nem kell menned,,,

Egyet viszont árulj el nekem - a diólevél, ha zsákba teszed mire való - nem ismerem !

És most nem csak e versedhez gratulálok, hanem ahhoz a sok munkához, ami sol erőt vesz el, de megéri - én azt hiszem,,,,

Szeretettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.