Habos László: Tekinteted (2017. szeptember)
Tekinteted

Nehéz tekinteted süllyed
fáradt homlokráncaimba.
Kitárom szerelem kapuját,
jöjj könnyű léptekkel be rajta,
szavakkal tördelem a távolságot.
Jöjj, karjaimba zárlak,
égessen lázas tekinteted,
engedj az észtvesztő vágynak,
ma miénk az éjszaka
oltalmaz sötét fátyla.
Egyek leszünk
egyszerre lüktető szívvel,
egyek, ahogy egy
az elérhetetlen, a szent.
Áldott csókod hajnalig vakítson,
kezed láncaimtól szabadítson.
2279
ermi-enigma - 2017. szeptember 02. 13:38:04

bizony találok benne szép részeket:

"Nehéz tekinteted süllyed
fáradt homlokráncaimba"

"szavakkal tördelem a távolságot"

"kezed láncaimtól szabadítson"

gratulálok

iMRE

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.