Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kövesdi Ferencné: Unokáinké a jövő....
Unokáinké a jövő

Mi már éltünk és csillan a remény
Hogy sorsotok, szebb lesz mint az enyém.
Megéltünk mi békét és háborút,
Láttunk gyakran emberszemekben bút.

Remélem hogy nektek szebb lesz éltetek...
Szívünk aggódik mégis értetek.
Fojtatás Ti vagytok,jön a szép jövő...
A sok kis unoka lassacskán felnő.

Kis kezetek épít majd ..gazdag, szép jövőt,
Láttok ti réteket dúsan zöldellőt.
Virágait ontja majd, mező és a táj,
És a ti szívetek hiszem...sose fáj.

Mi kezünkkel védünk és oltalmazunk,
Azután lassacskán mind elballagunk.
De a csillagokból nézegetünk ám,
Büszkén mondjuk majd,hogy "Az én unokám!"

Kövesdi Ferencné Teri verse
498
kovesdiferencne - 2017. szeptember 17. 08:16:31

Kedves Keni!
Köszönöm szépen az értékes hozzászólásodat!
A kislányom is elolvasta,,,,neki is nagyon tetszett.
Szeretettel:Teri

298
keni - 2017. szeptember 16. 16:15:26

Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis: hajdanán;
egy borzas kisfiút a képen, pont így becézett nagyapám;
és fűnek-fának elmesélte, hogy nálam nincsen szebb gyerek;
és dolgozott, sosem henyélve, hogy nála sokkal több legyek.

Ő életében hajlongott sokat, és mást se tett, csak szolgált másokat.
És nyár és ősz, és tél jött, sok tavaszra, de életének nem volt semmi haszna.
Sok gondja közt csak egy volt a remény, hogy életem majd másként élem én.
A képem nézte és büszkén mondta rám: te boldogabb leszel, kis unokám!

Hány évtized múlt el mögöttem, örömtelen és sótalan;
a kenyerem javát megettem, s csak tűrtem egyre szótalan;
hány aljas fráter rámkiáltott, hány semmi ember rángatott;
hogy untam azt a rossz világot, mit nagyapám énrám hagyott.

Én életemben hajlongtam sokat, és szolgáltam csak egyre másokat.
És nyár és ősz és tél jött sok tavaszra, s az életemnek nem volt semmi haszna.
Csak egyben bíztam, mint már annyian, hogy boldogabb lesz lányom vagy fiam.
De tudva jól, a semmit kergetem, csak szánni tudtam minden gyermeket.

És ha most egy kis képre nézek, sok régi dolgot szégyelek;
de egy kis büszkeséget érzek, s nem csak azért, mert szép gyerek;
de mert tudom, hogy két kezemmel, az ő jövőjét védhetem;
s hogy végre megtelt értelemmel, az életünk s az életem.

Ő mások előtt nem hajlong soha, az ő élete nem lesz mostoha.
Mert nyár és ősz és tél jön sok tavaszra, és életének egyre TÖBB a haszna.
Mert bizonyság már, nem csupán remény, hogy szolga nem lesz ez a kis legény.
A képét nézve, büszkén mondja szám: hogy EMBER lesz az én kis unokám!

Sok szeretettel ! Kedves Terézke !

- keni -

498
kovesdiferencne - 2017. szeptember 16. 08:21:14

Drága Viola!
Köszönöm,hogy olvastál és olyan kedvesen leírtad a véleményedet.
Nagyon örülök ......szeretettel: Tewri

277
farkas viola - 2017. szeptember 16. 03:36:59

Drága Terézke!
Árad Belőled a jóság és a szeretet. Kívánom, hogy teljesüljön a vágyad.
Szeretettel: Viola RoseHeartRose

498
kovesdiferencne - 2017. szeptember 15. 21:36:47

Kedves Lajos!
Köszönöm,hogy olvastad a versemet! A véleményedet is köszönöm!
Örültem: Teri

5668
meszaroslajos60 - 2017. szeptember 15. 20:30:39

Kedves Teri!
Versedből sugárzik a szeretet, gratulálok, Lajos.Rose

498
kovesdiferencne - 2017. szeptember 15. 14:21:37

Kedves Rita!
Köszönöm,hogy olvastad a versemet és a véleményedet kifejtetted.
Aranyos Vagy...köszönöm.: Teri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.