Bánlakyné Moravetz Edit: ESZMÉLJ! A TE ÉRDEKED IS
ESZMÉLJ! A TE ÉRDEKED IS
Szókratész sóhaja


Paragrafusok szálait fűzi tűbe a törvény,
Elkap, megpörget, összezúz, mint folyóban az örvény.
Általa láncszemek ezrei kapcsolódnak egybe,
Összefognak. Mondják, érted, de nem az érdekedben.

Rettegnek, hogy a démosz haragja elsöpri őket,
Mint trágyát, a kiváltságosokat, pöffeszkedőket.
Ezért csűrik-csavarják a törvényt, tesznek meg mindent;
Így védik, óvják az orvul szerzett előnyeiket.

Lábaidon, kezeiden bilincs, nyakörv nyakadon.
Vasmacska húz folyó mélyére, nem enged szabadon.
Megfojtja benned a feltörni kívánó kiáltást,
Nem engedi az igazságért történő kiállást!

Te bárhogy igyekszel, nem juthatsz el az agorára,
Ha igen, törött cserép jut csak, azt dobd az urnába.
Ne rettegj! Fel bátran! Küzdj, harcolj, legyen végre másként!
Tégy meg mindent az elnyomott milliók igazáért!

Budapest, 2016. április 6.

Athénben az agora i. e. 600-tól a város politikai életének központja. Itt ítélték el és az itteni börtönben végezték ki Szókratészt.

B. Moravetz Edith
5099
picurnagyi - 2017. szeptember 29. 17:27:04

Drága Keni!

Nekem/nekünk az a feladatom/feladatunk, hogy e sóhaj napvilágra kerüljön!

Én megtettem a magamét.

Szeretettel köszönöm, hogy olvastad versemet.

Edit

298
keni - 2017. szeptember 29. 15:48:57

Kedves Picurnagyi !

AZ ALÁBBI - RITÁNAK KÖSZÖNÖ SORAIDBANMR MEGÍRTAD AZ ÉN VÉLEMÉNYEMET IS A FURCSA ÉS KIFEJEZETTTEN EGYESEK SZÁMÁRA ELŐNYÖS TÖRVÉNYHOZÁSOKRÓL, NO MEG A KISKAPUNÓKRÓL, AHOL KIÁRAMLANAK MILLIÁRDOK, ÚGY HOGY A TÖMEG OLYANNYIRA DEMOKRATIKUS, HOGY EZEKRŐL SEMMIT SEM TUD, DE SEJTÉSE AZÉRT IGEN

SZÓKRATÉSZ AZ ÉLETÉVEL FIZETETT EZÉRT A SÓHAJÁÉRT !

SZERETVE !

- KENI -

5099
picurnagyi - 2017. szeptember 29. 09:20:59

Drága Ritám!

Én is törvénytisztelő ember vagyok.
Csakhogy!
Amikor azt látom, hogy egyik törvény a másik után születik mégpedig úgy, hogy kiváltságosoknak előnyt ígér, akkor bizony elgondolkodom.
Valóban így kell-e ennek történnie?
Látom a sok elnyomorodott családot, akik betevő falatjukért küzdenek, a sok éhező gyermeket, s ugyanakkor másoknak pillanatok alatti meggazdagodását - elgondolkodom!
Valóban így kell-e ennek történnie?
És meddig?
Nem lehet elmenni mellette szó nélkül.
Ezért emelem fel szavam - versben - hiszen ez az egy, amivel ki tudok állni "az elnyomott milliók igazáért"

Nagyon-nagyon szépen köszönöm az olvasást - s véleményedet!

Szeretettel: Edit Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.