Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kövesdi Ferencné: Akácfa
Akácfa


Ezt a kertet itt a Nagyanyám is járta,
Ezt a virágzó , szép akácot is látta.
Akkor még ifjú volt, a fa meg csemete,
Hajlongott az ága, ha elsuhant melle.

Hófehér virágát a hajába tűzte,
Ifjúi szíve, lángolt,égett tűzbe.
Megnőtt az akácfa,lett kellemes árnya,
Az én Nagyanyámnak,pedig nagy családja.

Nagy fa árnyékában, ők is együtt ültek,
És emlékeikből,nagy csokrokat fűztek.
Emlékeztek gyakran az én Nagyanyámra,
Szerető szívére, őszülő hajára.

Aztán megérkezett az unokák sora,
Ők is lepihentek igen gyakran oda.
Így lett az akácfa,életünk tanúja,,,
Árnyában pihent az unokák sora.

Itt szaladgál majd az én kis unokám is,,,
Szívem egy darabja, gondolsz-e majd rám is?


277
farkas viola - 2017. október 08. 08:45:17

Drága Terézke! Küldtem képet és videót az e-mai címedre. Megtaláltad? láttad? Puszi:
Viola Rose

498
kovesdiferencne - 2017. október 06. 11:43:53

Drága Viola!
Köszönöm a látogatásodat.
Írok én sok verset,csak "maradhassak"még sokáig egészségesen.
Szeretettel:Teri

498
kovesdiferencne - 2017. október 06. 11:38:55

Kedves Rózsa!
Köszönöm,hogy meglátogattál és tetszett a versem.Igen a kis unokákat lehet nagyon szeretni.
Nekem már három "dédikém" is van.Csodálatos....sok örömet adnak a szívemnek.
Szeretettel:Teri

3933
vadvirag47 - 2017. október 06. 10:28:54

Drága Terike! Aranyos, megható versedet szívesen olvastam. Ugye, mennyire lehet szeretni a kisunokákat? Új értelmet nyer általuk életünk. Rózsa

277
farkas viola - 2017. október 06. 10:27:14

Drága Terézke!
Szép emléket írtál az Akácfáról. Biztos lehet benne, hogy Rád is fognak gondolni, de addig még sok verset kell megírnod.
Szeretettel: Viola RoseHeartRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.