Vilhelem Margareta: Az ismerős idegen
Az ismerős idegen

A sok percek múlását nem vitatom,
mert nincs semmi mondanivalóm,
s szelíd kezekkel eltávolítom
a rám nehezülő szomorúságom.

Eltökélt ,zengő mámoros dalok
konganak szívem kisírt oltárán,
de megbocsájtok magamnak
hogy sebtében téged választottalak .

Annyi év után, mint puha kendő
rám tapadnak sorstalan pelyhek,
s már tudom kiért dobban szívem,
mik szelíd tagadással ütik a percet.

Mert mint idegen tértél be hozzám,
de íziben ismerős lett sóhajod,
s felrémlik, mint vendég névtelen
de férfias kebledben lelked hordod.

Bent valahol szíved titkos magányán,
halk mosolyod szétterül vidáman
odabent valahol szentélyek vannak
mik nevem zengik mint óriás csodákat.
5548
babumargareta - 2017. október 25. 17:13:59

Drága Ica.
Köszönöm szépen !
Szeretettel Babu

3649
Oroszlan08 - 2017. október 24. 23:48:48

Heart"odabent valahol szentélyek vannak"Heart

Szeretettel gratulálok szép versedhez: Ica

5548
babumargareta - 2017. október 24. 21:32:53

Kedves Rózsa,
Orvendek,hgy elnyerte tetszésedet.
Köszönöm szépen !
Szeretettel....Babu

5548
babumargareta - 2017. október 24. 21:30:09

Drága Rita.
Nagyon szépen köszönöm kedves hozzászólásodat.
Szeretettel....Babu

5548
babumargareta - 2017. október 24. 21:28:17

Drága Tibi.
Nagyon örvendek ,hogy tetszett.
Köszönom szépen hozzászólásodat.
Szeretettel....Babu

3933
vadvirag47 - 2017. október 24. 18:55:03

Tetszéssel olvastam remek versedet. Rózsa

4962
Tasnadirita - 2017. október 24. 17:26:23

Kedves Babu! Nagyon tetszett szép versed,szeretettel olvastalak. RitaRose

5567
Mirage - 2017. október 24. 13:08:12

Kedves Babu !

Fájnak az emlékek amiket visszahozni nem lehet,szeretettel olvastalak

Tibor

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.