Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.02.21. 09:55
Jó egészséget Mindenkinek!... ring a hajó, ha jó, de ha mégis léket kapna, nem süllyed el, ha a léket megízlelem, s olyan édes mint a méz, nem ... Bővebben

2018.02.21. 08:43
Szép napot mindenkinek!

2018.02.21. 06:33
Keleten pirkad a hajnal, szürkeség a horizonton! Olyan semmilyen, silány , összemosott az ég alja. Egybefüggő a felhőzet. Napsütésnek nyoma sincs. ... Bővebben

2018.02.21. 00:02
Nem, zina! Ennyit elárulhatok. Wink uffuff...ne veszekedjünk fiam

2018.02.20. 23:46
Jó éjszakát, álmodjatok szépeket! Angel

2018.02.20. 23:45
Mert a mennyországba vágysz? Nincs fény árnyék nélkül. uff Smile

2018.02.20. 22:59
Azt is kértem az én istenemtől, hogy engem a purgatóriumba vezessen, s hogy miért, az maradjon az én titkom!

2018.02.20. 22:34
Pulzus ebben igazad van: " Az emberek teremtik meg a maguk poklát, nekik is kell felcserélni a mennyországra " Bővebben

2018.02.20. 22:33
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.02.20. 22:09
olomkatona köszönöm, hogy hozzászóltál versemhez. Smile

Archívum
Felhasználók
Bardosi Attila: A HEG
A HEG

Reflexió Váci Mihály Százhuszat verő szív című versére

Olvasom e rímbe szedett sorsot,
mi remélte, mire én is vágytam,
de csak meghasonult a magányban,
és most összeállít egy lajstromot,
azt, hogy fel mit és miért áldozott.

Hogy hős volt-e, vagy egy balga bolond,
egy naiv gyerek, ki sosem nő fel?
Ki segített, ha dobálták kővel,
s mint leprás elől mindenki osont,
ha nyakában megszólalt a kolomp?

Nincs jogom pálcát törni felette,
hisz, amit tettünk, csaknem azonos:
Én is voltam tiszta is meg koszos,
húsommal a gúny magát etette,
s barát keze szögelt a keresztre;

életünk, nem való egy mesébe.
Habár sorsunk nagyjából hasonló
- s vagyunk feketék közt fehér holló -,
de mégis más a végkicsengése;
mindkettőnknek van erre mentsége.

Hogy ez miért történik pont velem,
talán nem fogom megtudni soha;
hiszen itt az életem alkonya.
Ki hegeszti be utolsó sebem?
Szeret..., nem szeret..., szeret..., szeretem...,

- egy új bimbót kivárni nincs időd.
Ha az utolsó szirmot letéped,
nincs, ami csalogasson lepkéket,
és ha elfogy az egykori erőd,
fényed elhagyja a csillagmezőt.

Megértésre vársz, de nem kapod meg,
igényeid túlzottan magasak.
Rád szállnak a szurkáló darazsak,
fullánkjuk nyakba váj, mint járomszeg,
mi marad, csak egy láthatatlan heg.

Néha lüktet, éget, mint tüzes vas,
éjjelente álmodat rabolja,
összegyűr egy átizzadt halomba.
Ébren hánykolódik a fáradt agy,
s egyszer csak azt érzed, hogy üres vagy.
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
5548
babumargareta - 2017. november 17. 21:43:44

Szepseges soraidhosz szeretettel gratulalok.
" Nincs jogom pálcát törni felette,
hisz, amit tettünk, csaknem azonos:"
ERosezek a sorok megmaradtak kemenyen emlekemben.

3933
vadvirag47 - 2017. november 15. 06:52:08

Jó, erős vers, sokakat érdeklő mondanivalóval. Nagyon jó a szerkezete, és a stílus is. Tetszéssel olvastam. Rózsa