Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.12.17. 23:02
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2017.12.17. 23:01
Az ÚJ Tollforgató cím: ÚJ ÉV ÚJ REMÉNYEK. Ezzel a címhez kötődő tartalommal várjuk a novellákat, prózákat december 31-ig.

2017.12.17. 21:49
Keni Kedves! Érezd jól magad ezen az ünnepen! Gondolunk rád, és velünk leszel a mi ünnepünkön, akkor is, ha épp nem vagy itt. Áldott, békés Karács... Bővebben

2017.12.17. 21:38
Drága Keni! Nagyon boldog Karácsonyt, boldog újévet s hozzá jó egészséget kívánok Mindnyájatoknak szeretettel. In Love

2017.12.17. 17:49
Drága Keni! Nagyon boldog karácsonyt kívánok szeretteid körében. Áldjon meg Isten erővel, derűvel és annyi szeretettel, amennyit csak elbírsz! Hál... Bővebben

2017.12.17. 17:02
Drága Keni ! Smile Örvendek ,hogy otthon töltöd a karácsonyi ünnepeket a szeretteid körében . Smile Kivánok Nagyon Boldog Békes Karácsonyi Ünnep... Bővebben

2017.12.17. 16:55
Kellemes estét kivánok ! Smile

2017.12.17. 15:07
Kedves Keni! Kívánom, hogy szeretettel feltöltve jőjj vissza hozzánk. Érezd magad jól szeretteid körében az áldott karácsonyi ünnepeken! Heart Heart Heart

2017.12.17. 14:15
Szép napot mindenkinek. Smile

2017.12.17. 14:08
[color=#000099]Drá
ga Keni!
Köszönöm a verseimhez való hozzászólásaidat, a biztatást, az értékes véleményt! Kívánok számodra, ... Bővebben

Archívum
Felhasználók
horla51: Kirakat (Ünnepi fények)
Kirakat (Ünnepi fények)

Ablakok mögött gyermekhang csendül.
Emléket ébreszt, dallama csábít.
Feledett álmok élednek újra.
Bénító érzés ami megállít.

Üveghez tapad kezed és arcod.
Meleget vársz egy másik világtól.
Jól esne kicsit kapni belőle,
penge a szél és reszketve fázol.

Hideg fény hullik kopott ruhádra.
Napjaid része e halott remény.
Ragyogó színek, hazug ígéret
gúnyos mosolyként a tél közepén.

Egy éjnyi béke. Ez a karácsony.
Néhány órára minden gond távol.
Számodra nem több, magadba nézni.
Tükörkép arcod arcodba bámul.

Tovább lépsz végül. Nem csak az ünnep,
de ez a perc is pofon a mától.
Fenyőfadíszek közt botorkálva,
kenyeret remélsz koszos kukákból.

Kirakat elé csábító emlék
vonzott úgy végig, hogy közben kizárt.
Átlátszó fallal, hogy tisztán láthass,
ne feledd soha, ez milyen világ.
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
5786
horla51 - 2017. december 08. 20:11:12

kedves pulzus!

Köszönöm szépen a verset!
Sajnos olyan világban élünk, ahol ez a téma mindig aktuális marad...

5804
pulzus - 2017. december 07. 23:19:59

Kedves Uram!

Igen kifejezően megfogta a szomorú valóságot! Bármilyen fájdalmas is a tény, főhajtással gratulálok a gondolat kivitelezéséhez!
Tiszteletem jeléül, szeretettel küldöm kis irományom, ami igaz 1974-ben született, s a helyzet annyiban változott meglátásom szerint, hogy még rosszabb lett! Remélem, nem bántódik meg!

Jó egészséget kívánva pulzus


Koldusének

Csak egy percre csupán,
nézz végig-e kopottas ruhán,
mit sárba leltem kidobva,
kacsintott rám: - vegyél magadra.
Azóta hordom, mint társamat,
csoszogva járok, mert a lábamat
fagy járta át, nyáron is reszketek,
nap sugara már oly’ hideg.
Lyukas zsákomba hurcolom
minden vagyonom, mit kukák
mélye rejtegetett, s ha néha
sebes számhoz ér egy falat kenyér,
s mellé még csontról lerágott
kevéske húst lát szemem, ünnep az
nekem, mint másnak a karácsony,
teli asztalt már nem is kívánom.
S ha gazdaggá tennél egy pár garassal,
friss, puha kalácsot majszolnék
szuvas fogakkal, foszló rongyokból
tákolt sátram alatt, esővel áztatott
penészes takarómba burkolózva
elgondolom a holnapot, s feledni
vágyom a mai, s tegnapi bánatot.
Büdös lehelettel ébredek, újra egy
nap, újra egy rémes képzelet, de
egyszer vége lesz tudom, rongyok
helyett lesz bársony takaróm, langyos
tejben oldom fel fagyos lábamat,
s gazdagon hintem kincsemet,
hol majd egykori önmagamra lelek.

5786
horla51 - 2017. december 07. 21:24:10

Kedves Kata!

Köszönöm szépen!

5772
Kata1984 - 2017. december 07. 21:12:12

Kedves Lajos!

Szomorú, megrendítő versedhez gratulálok!Rose

Szeretettel:

Kata

5786
horla51 - 2017. december 07. 17:48:13

Kedves Rita!
Hajléktalanná nem mindig a saját hibájából válik az ember.
Lehet kutatni az okokat, és az is igaz, ez eddig is így volt.
De nem így kellene lennie! Valóban van ingyenes étkeztetés,
de ha a valódi okokat sikerülne megszüntetni, akkor tarthatná magát mindenki embernek. Naponta találkozom velük, a szeméttároló a megélhetési forrásuk.
És ott fagyoskodnak csillogó kirakatok közôtt hömpölygô, a szeretet ünnepére készülô tömeg közt....
Köszönöm, hogy elolvastad a versemet!

5694
ritatothne - 2017. december 07. 17:30:28

Kedves Lajos!

Tény, hogy nagy a kontraszt, de az is, hogy mindig is így volt. A hajléktalannak sem kellene a kukából ennie, ha embernek tartaná magát, hiszen számtalan helyen van lehetőség ingyen étkezésre, de nyilván kell a túlzás ahhoz, amit érzékeltetni szeretnél. Én is gyakorta alkalmazom.

Érdeklődéssel olvastam a versed.

Szeretettel: Rita

5786
horla51 - 2017. december 07. 16:36:49

Kedves Gitta!

Szerintem többet tudunk elérni azzal, ha erôs kontrasztot alkalmazunk, jobban tudjuk szembesíteni az embereket a pôre valósággal.
Köszönöm, hogy elolvastad!

4005
zelgitta - 2017. december 07. 15:00:34

Nagyon beletaláltál a közepébe.
Egy kicsit rosszul is esik, így lecsupaszítani, ilyen keményen, a szeretet mázába csomagolt <szentséges éjet> ( idézôjelem nem müködik). Pedig ez az igazi arca valóvilágunknak.
Gratulálok remek meglátásod diktálta, s tehetséged formálta ragyogó versedhez.
Bri(gitta)