Vilhelem Margareta: Háborgó tenger margójára
Háborgó tenger margójára

Csodák működnek körülöttem
varázsként építik értelmem
vad lánggal feltörő kegyelmek
néznek szemembe érdektelen.

Ugyanazok az igék közelednek ,
kik irgalmatlanul gyötörnek
de nem akarok újból születni
csak úszni az elfogyó tengerben

hol szirének zenéje értelmes
és hanyatt ússzak a kék ég felett
míg a víz karcolja bőröm
sötét fenekelten indák között .

Néha verekszem egy-egy álom után
mi foszladozik a karmaim között
bár fák között zúg a vidám fény
én sötétben keresem melegét .

Ugye jó áldozni illatos tengernek
átadom magam némán vizének
arcomon barázdás gyökerek
beborítják magányom merevségét .
5548
babumargareta - 2017. december 12. 20:36:52

Kedves Tibi.
Örvendek,hogy itt jártál.
Azért néha nehezen evezed át a tengert ,gondolom Te jobban tudod ,mint én .
Nagyon szépen köszönöm...Szeretettel......Babu Smile

5786
horla51 - 2017. december 12. 20:33:18

"Néha verekszem egy-egy álom után
mi foszladozik a karmaim között
bár fák között zúg a vidám fény
én sötétben keresem melegét"

megesik mindannyiunkkal Sad

Gratulálok!

5548
babumargareta - 2017. december 12. 20:32:11

Kedves Rita.
Köszönöm szépen ,hogy itt jártál.
Gondolom mindenkit elfog néha a magányérzet,bár én
egy vidám ember vagyok és boldog, de azért vannak percek amikor
valami hiányzik .
Ezert szeretem a szabadságot ,itt a tenger formájában ábrázoltam .
Szeretettel ....Babu

5548
babumargareta - 2017. december 12. 20:27:11

Kedves Kitti.
Nagyon szépen köszönöm a kedves bejegyzésedet.
Jól rátappintottal ! Smile
Szeretettel....Babu

5567
Mirage - 2017. december 12. 11:43:38

Kedves Babu !

Gyönyör a magányban aki tudja értékelni könnyen át evez azon a nagy tengeren
Szeretettel olvastalak mint mindég

Tibor

5396
Kitti - 2017. december 11. 22:32:56

Érdekes vers, a téma is változatos. De tudod mit? Nem hiszem el, hogy a magányról írsz. Smile
Hiszen az egész versed az életről szól...Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.