Putterer Magdolna Léna: Elmerengve
Elmerengve


Gondolkodik agy.
Gondolataim elkószálódtak,
S mint a szélvész, szavak úgy szaladnak
Kerülve közönyt,
A felfoghatatlant.


El kell szaladni,
Vagy másokat így kell elfogadni?
Közömbösségtől terhük tucatnyi.
Meg kell vallani,
Baj nem pillanatnyi.


Megtelepedtek...
Az élet hol csendes, hol kalandos,
Van, ki gazdag, van, ki már toprongyos.
Hízelgőket kerüld - mondta apám,
Mert mind alattomos.

2017. december 1.
3933
vadvirag47 - 2017. december 19. 11:39:10

Merengésnek elég komoly, de reális, és szívhez szóló. tetszik. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.