Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Sirass meg

Sirass meg

Sirass meg, ha majd elmegyek örökre,
fájdalmas sóhajod engedd szabadon szállni a végtelenbe

Zokogj, ha nagyon fáj, kérdezd:, hogy miért tettem veled,
csak rám ne haragudj, mert fájdalmat nem akartam neked.

Sirass meg, de tudnod kell, szívedben ott leszek mindég mikor kell,
s ha fáj nagyon, nézz az égre fel, ott keress ott leszek, ott fenn

Nevemet mondhatod, és beszélj nekem, ha nincs ki meghallhasson
tudd én hallgatom, szótlan szeretettel örökkön, örökké ölel majd karom.

Kondoros 2017 december 27 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet.
Versem Karsai Anitának, és Attilának íródott szeretett édesanyjuk emlékére.
5396
Kitti - 2018. január 02. 21:33:49

Rzsike! ráérsz még, ugye ilyen verset írni?Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.