Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Deák Mária: Újra élt életek
Újra élt életek

Az arcod nem tud mosódni
emlékeimben, hiszen
a virtuális varázs
hol a kezembe
simult telefon képernyőjén
hol pedig a monitor
gyáva fényéből villant felém.
Nehéz így felejteni.
Reszketek és nem hiszem, hogy
egy vagy a sokból, hanem tudom
hogy általad vagyok s leszek.
Tudom, hogy elmúlt idők sötét
fellegéből születek újra veled,
s tudom hogy lelkem meghal nélküled.
Régen letűnt évszázadokkal
ezelőtt szerelmet áldoztál
buta és igaztalan magyarázatokon.
Látod, az élet újra játszik.
Nem ölelheti a nap a holdat...
de lassú tűzhalál perzseli
angyal lelkemet, s a Főnixet
megölni nem tudod, nem lehet.
Új találkozásban támadt fel a múlt.
Varjak köröznek felettünk.
Tarlót gyújt a nap,
piros ködbe burkol a magány -
Kínokkal élni kell tovább,
bár a szív megszakad,
de mindig lesz feltámadás.
És mindig van áldozat.
3757
jegmadar - 2018. január 24. 14:31:13

Kedves Kitti és Keni!

Köszönöm az olvasást, és a kommentet is.

Jégmadár

5396
Kitti - 2018. január 22. 11:21:10

Remek ez a versed jégmadár! Szerkezetében, rímeiben, mondanivalójában is tökéletes. A képek és emlékek özöne adja a hiány megélését és lét, nem lét közötti kapocs eseményeit fűzi egybe. Ám a fájdalmakat mindig meg kell élni ahhoz, hogy újabb kínok után felfedezhető legyen az öröm. Az áldozat ezért nem csak maga az, aki elesett ebben a harcban, hanem az a lelki veszteség is, ami az itt maradók sajátja, hogy tovább vigyék, tudjanak tovább haladni...

298
keni - 2018. január 22. 09:19:08

Kedves Mária !

Érdekes bár a versed, de csak az derül ki belőle, hogy most Te vagy az áldozat !

Szeretve !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.