Putterer Magdolna Léna: Tűnődés
Tűnődés


Életem tőlem vajon mit akarhat?
Gondolataim néha elkószálnak
Ide-oda, majd forognak fejemben.
Nézek önmagam elé, s csak hallgatok,
Míg idő rohan gyors ütemben...
Múlt emlékei sokszor visszajárnak,
Melyek megmaradtak az érzelmekben.
Megkopva előkerül,
Kiválogatják belőle, ami kell.
Engem a jelen csodái táplálnak,
Mi körülöttem található bőven.
Hálát adok nappalnak, éjszakának,
A reményfénynek, ki fényével éltet.
Az életnek, amely lüktetve árad.
Szerelemnek, mi lángot ad szívemnek.
Talán, ha szeretnek, nekem sem árthat?
Lesz még szívemben szerelem, s eljön Ő?
Érzéseim szeretni várakoznak,
A sorsom rendez...

2018. január 10.
5548
babumargareta - 2018. február 11. 21:15:16

A remeny mindig kopogtat az ajtodon ,most mar attol fugg ha beengeded -e .
Szep almodozo gondolatok !Smile
Szeretettel gratulalok.....BabuRose

298
keni - 2018. február 06. 09:00:18

Kedves Léna !

Én kívánom Neked, hogy a Te sorsod úgy rendelkezzék feletted, hogy ne hiába várj és az óhajtott nagy Ő mielőbb kerüljön a látókörödbe,,,,

Szeretve !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.