horla51: Fényösvény
Fényösvény

Nyugtalan habokra
csorgatja fényét a Hold.
A láthatár peremén imbolyog.
Fényösvényt feszítve
ég és föld közé,
számkivetettként oldalog.

Szomorú arca holt álmok tükre.
Morajló hullámok táncától szédülten,
hangtalan léptekkel siet.
Az egyre mélyülő éjszaka vizébe
merítve oldja fel, tisztítja meg
az életre keltett emlékeket.

Csillagok kémlelik magányos útján.
Felhőtlen égbolt palástjába szövi
sápadtan vibráló fényeit.
Végtelen űr óceánja sodorja
magával az érkező holnap felé.
Talán megosztja vele rég őrzött titkait.
277
farkas viola - 2018. március 16. 20:47:27

Kedves Horla!
Fenséges, sejtelmes versed szívesen olvastam.
Szeretettel: Viola Angry

5786
horla51 - 2018. március 16. 20:41:56

Kedves Keni!

Nagyon szépen köszönöm!

298
keni - 2018. március 16. 08:57:48

Kedves Lajos !

Talán megosztja, talán mégsem,,,

Szép képi versedet a hold selymes varázsaként szívesen olvastam !

Üdvözlettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.