Vilhelem Margareta: Nem múló érzelem
Nem múló érzelem

Régóta ismerlek ,számtalan éve
múlnak az évek
életünk során sokan elrebbentek
én itt vagyok veled.

Sok szeretteim messzire költöztek
messzi idegenbe ,
új életembe már senki nem keres fel
nincs reményem.

Te velem vagy örökre, tested egy isten
előttem pózol ,
mint máskor is jöttödre vidám szívem
hevesen dobog.

Őszülő fejeden a hajszál kevesebb lesz
ezüstösen ragyog ,
de kék szemeidben az ég tündököl még
akár a csillagok.

Megtörten néha egymással hadakozunk
haragos a szó
utána csókba burkolod forró testem
te , a vigasztaló.

De minden, mi ragyog a nap tűzében
egyre hamvad ,
miközben idősek leszünk ,morcosok
életünk egy harmat.

És ha minden körülöttünk ,ami csillogó volt
szemfényvesztés ,
akkor is összetörten de együtt ébredünk
csillagok tetején.
5396
Kitti - 2018. március 20. 15:11:10

Sok verset olvastam már tőled Babu, de ezt tartom a legjobbnak. Vannak sorok, amik erősen megfogtak és a mondanivalója is, az eszmei mondanivalója is megtalálható benne.
Ez a versszakod csodaszép tartalmú:

..."Őszülő fejeden a hajszál kevesebb lesz
ezüstösen ragyog ,
de kék szemeidben az ég tündököl még
akár a csillagok."...

Egyszerű, szép szavak, semmi cikornya és sallang, és mégis csodát írtál le. Rose

5567
Mirage - 2018. március 20. 00:57:37

Kedves Babu !

Meghatóan szép vers a páros életröl amit olyan szépen sorokban formáltál szinte
érztem a gondolatodat.

Szeretettel gratulálok : Tibor

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.