Vilhelem Margareta: Egy büszke öregúr
Egy büszke öregúr

Sötét esti ködben mendegél
botra támaszkodva -egy öregúr
vígan kísérgeti a tavaszi szél
s galádul időnként gallérjába fúj.

Hideg zöldes szemével utat mér
otthon várja még a kényszer-vér ,
fülében a szó már rég nem kacér
feje felett siet a sárguló holdtányér .

Szép fekete haja ifjúság dísze volt
ma feje kopaszul ragyog,lehangolt
lelkében idegen értékeket boncol ,
a hazatérő csendben megvacog.

Ma már minden természetes lett ,
életének csalfa delelője beérett
teste fáj ,lába vészesen bevérzett
de lelke büszke, utánozza Heródest .
5548
#6
babumargareta - 2018. július 28. 17:58:02

Nagyon szépen köszönöm Mindannyiótoknak az olvasást !
Kedves TIBI;RITA;ICA;LAJOS;KENI;MIKLOSROBERT.
Szeretettel.....BabuSmile

5756
#5
MiklosRobert - 2018. május 25. 14:08:05

Hu, nagyon szép és komoly vers, felüdítő volt olvasni!

298
#4
keni - 2018. április 25. 07:48:33

Babukám !

És még erre mondják, hogy minden kornak megvan a maga szépsége?
Sajnos így múlik el felettünk a mi világunknak is a dicsősége,,,
Heródes - itt tényleg nagy kérdés ?

Szeretettel !

- keni -

5668
#3
meszaroslajos60 - 2018. április 24. 20:07:16

Szeretettel olvastam, gratulálok, Lajos.Rose

3649
#2
Oroszlan08 - 2018. április 24. 16:04:30

Kedves Babu!

Tetszett ahogy leírtad az öregedés folyamatát...de a Heródes, hogy került ide?

Szeretettel: Ica

5567
#1
Mirage - 2018. április 24. 12:49:46

Kedves Babu !

Érdeklődéssel olvastam versedet,az élet keserű folyamata minden embernek.
Próbáltam magamra ismerni,aztán gondoltam mégse ez nem én vagyok még mindíg
ragyogok, magamrol minden szépet gondolok Smile)
Szeretettel olvastalak mint mindég

Tibor

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.