M. Laurens: AZ ANYA ILLATA (2018. május)
AZ ANYA ILLATA
[Kendőbe kötve...]


Kendőbe kötve jött e világra,
egy szeméttároló mellett
otthagyva: szerencsétlen árva.

Halkan gőgicsélt, mosolyogva,
és aprócska ujjacskáival,
kendője csücskét szorosan fogta.

A két ragyogó fekete szem
sem sírt, nem panaszkodott:
csak Anya illatához ragaszkodott.

Jóemberek találtak rá és idővel
szép kislánnyá cseperedett.
Iskolába íratta őt, e jó cselekedet.

S télen a fején, nyáron nyakába`
mindig a kendő kísérte el őt,
az aprócska árvaházi iskolába.

Ékképp nőtt fel, és anyává válva,
a kendő illata kísérte el,
egy békés, boldog házasságba.

És teltek múltak a rohanó évek,
a gyermekek kiszálltak:
csendessé vált a családi fészek.

Párja elköltözött, fel a magos égbe,
minden nap gyertyát gyújtott,
újra árvaként: egymagában élve.

És sokadik anyák napjára kelve,
a ráncos kéz, egy kendőt szorongatott:
az Anya illatát mindörökre átölelve.

Budatétény 2018. április 27.

Inspirációs alap: BORS 2014. 02.24.
"Életben maradt a kukába dobott csecsemő."
5396
Kitti - 2018. május 24. 18:44:33

Ennyi az élet, Miklós....
Remek vers, csak gratulálni tudok hozzá! Pompás életkép, és az ichlet, lám mitől lobbant fel! És mennyire ilyen az élet! Aj, nagyon igaz. In Love

3872
M Laurens - 2018. május 24. 18:24:53

Drága Jana és Rita, köszönöm, hogy olvastatok! Heart Mikós

4465
Janna - 2018. május 02. 07:40:46

A szeretet ereje ballagott vele "kendőbe kötve".

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.