Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

I.P.Steve: Bent maradt valami
Bent maradt valami

Öreg romház, üszkös téglák halmazán,
néha úgy érzed, hogy téged visszavár,
most mégis a rozsdás emlék kulcsra zár.

Ajtó előtt állsz, mint hívatlan vendég,
toporogsz, még vársz, de már tovamennél,
ha talán magad előtt nem szégyellnéd.

Feszengsz, mint egy ismeretlen idegen,
ámde mégsem hagy egészen hidegen,
valami rosszulesik a szívedben.

Míg serceg a szú az ajtófélfában
elmerengsz, hosszan, mélyen, elmélázva
s felfogod azt, hogy az évek elszálltak.

Nem nyílik az ajtó többé, mert álom,
ébren, tártan, már azt sohasem látod,
ezért, az éji, kedves képet várod.

I.P.Steve
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.