Török Nándor: Emberül
Emberül

Próbálok túlélni, élni emberül,
de segélykiáltás feszít legbelül,
harsány plakátok borulnak fölém,
kéklő eget is takaró födém.

Úgy érzem, mindjárt a fejemre szakad
a több hektár meddő s drága kirakat.
Nyomja a mellem, nincs már levegőm,
kiáltanék, de hangom remegőn

elhal a zajban, s mint bűzlő láp felett
lengő fohászra az égi felelet
mihasznán bennem mindig elmerül,

s míg hullámgyűrűje himbál eleget,
a sors félmosollyal hátba vereget:
tovább is próbálj élni emberül.
5682
tn65 - 2018. július 11. 18:07:15

Kedves Kati és Kedves Babu,
köszönöm a figyelmeteket és hozzászólásotokat. Örülök
értékelő soraitoknak.
Üdvözlettel:
Nándi

5548
babumargareta - 2018. július 09. 18:24:54

Kedves Nándor!
Valóban a versed egy "segélykiáltás"akar lenni!
De a sors lezserül megoldotta a vészhelyzetet !
Gratulálok.....BabuWinkRose

5940
silberin - 2018. július 06. 21:56:58

Emberek lennénk, emberül kellene élnünk. Sajnos, ezt sokan elfelejtik.Angry
Üdv: Kati

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.