Tóthné Földesi Ilona: Zivataros éjjel
Zivataros éjjel

Ezüstöt szór szét a holdudvarán a szél,
párában pangó homályban az azúrkék.
Csillagok ágyára sírva borul a felleg,
lassan mozdul, árad, apad a pára,
ringat ijesztő, fekete, sűrű csendet.
Remegő semmi áll ott s egy pillanat,
tombol a Vilitánc, forog szakadatlan,
dörgő tűzeső nyomában vad szörnyek,
pokolban születtek, ott halnak reggel.
Múlik a vihar, csitul az ég zengés.
A semmi arca belepirulhat, ha a Nap
ragyogása átveszi újból a hatalmat.
3649
Oroszlan08 - 2018. július 10. 16:29:12

Így is van kedves Rita!
Szeretettel látlakHeart mindig örülök neked: Ica

3649
Oroszlan08 - 2018. július 10. 16:26:46

Köszönöm Zsófi kedves a gratulációdat.
Szép is a zivatar, ha nem rombol.
Szeretettel ölellek: Ica

5940
silberin - 2018. július 10. 12:05:31

Kedves Ica! Főleg a zivatar előtti csend érzékeltetése tetszett.
Üdv: Kati

2952
bruxinelli - 2018. július 10. 05:46:39

Kedves Ica !

Szép lehet a zivatar villámlással, ijedtséggel, félelemmel telve is.
Szeretettel olvastalak. Gratulálok, Zsófi.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.