Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.11.21. 13:11
Jedyke kedves ! Sok szeretettel ! Smile

2018.11.21. 12:35
Silberin, Neked is köszönet❤

2018.11.21. 12:34
Köszönöm szépen a gratulációt Babuka és Zseraldina❤&#
10084;❤

2018.11.21. 12:32
Minden nyertesnek gratulálok!

2018.11.21. 12:32
Sziasztok! Mindenkinek olyan boldog napot kívánok, mint most az enyém! Véletlenül vettem észre, hogy szeptemberben zsűrinyertes lettem! Nagyon ör... Bővebben

2018.11.21. 12:24
Kellemes napot kivánok szeretettel Mindenkinek ! Heart

2018.11.20. 22:51
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.11.20. 22:23
Gratulálok a nyerteseknek! Rose

2018.11.20. 19:37
Köszönöm babumargareta! Rose

2018.11.20. 17:58
Szép estét kívánok mindenkinek! HeartMiklós

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: varadics
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 0
Bardosi Attila: EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT...
EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT...


A tündérek nyugtalanok,
mert a mesékben egyre több
a valóság, s a galambok
tollán a fehéret vércsöpp
festi át rubintvörösre.

Mintha egymásba szövődne
múltunk és jövőnk fonala,
mit összecsomóz örökre
egy titokzatos kabbala,
elrejtve előlünk a célt.

Ma mi igaz, és mi a vélt?
Lelket már nem gyógyít mese,
a sárkány kegyelmet nem kért,
hisz újra kinőtt a feje,
s a vitéz csak csalva győzhet.

A mostohája ráförmed
- Te átok, megszegted szavad!
Helyette most apád öld meg! -

Holle anyó nem ráz havat,
a prizmába zárt üveghegy

színei újraszületnek,
s meghúzzák agyad kontúrját.
Sánta táltoson ügetnek
a varázslók, és föltúrják
csillagporért a sírgödröt.

Magadat hiába gyötröd,
a vigasztalást nem hallod,
mert füledbe viaszt öntött
az, aki márványból alkot
cselszövőknek ármányarcot.

Ki visel ma báránymaszkot,
s ki vállalja ordasarcát?
Nem kell elégtételt adnod,
hisz büntetlen átkozhatnád
a káromló tündéreket.

Nézd, alamizsnát kéreget
sarkon a vasorrú bába!
Az almát, mit megmérgezett,
okádd a mai világra;
talán így megtisztul tested.

A hét törpéből már csak egy él,
Hófehérke vadásszal hál,
zárt osztályon Kuka remél,
hogy megváltást hoz a halál.

A valót színesre fested
újra és újra szüntelen,
míg a legutolsó sejtet
is megöli a küzdelem.

Egyszer volt, hol nem volt, túl az
Óperenciás tengere...

Szeretnék továbbmesélni,
de folytatni már nem merem.
5548
babumargareta - 2018. július 11. 16:41:27

Kedves Attila!
Szeretettel olvastam meseszerű versedet, .
Bár nagyon sok az igazság benne,de a világ
ma már fejjel lefele áll,úgy ,hogy a versed is beleillik a képbe
,sajnos .
Gratulálok.......BabuSadRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.