Adorján Dávid Attila: Művész születik (2018. szeptember)
Művész születik

Megkergült démonok kínoztak engem
Istenek leheltek lelket belém
Téged láttalak legszentebb órámban

Gond és lárma között gyönyörű arcod
Oltotta belém a szent ihletet
Nemes eszmék kicsiny csíráit
Déli színeket és fényeket
Ott láttam csak ahol te
Ledér, buja nimfaként vezettél
Tengernyi örömöt árasztva
Alakot, húst és vért teremtve nekem
Magányos ifjú művésznek

Alkonyat engem meg nem érint
Kelő nap sugara kell csak mostantól
Kényszerű, százszor megálmodott álmok
Ocsmány langyos vizek szikkadjatok
Reményem az örök apollóni.
6000
Jedyke - 2018. szeptember 02. 07:58:20

Gratulálok versedhez! Nagyon szép, mély gondolatok a szerelemmről - nekem😊[img][/img]

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.