Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Felhők felett

Felhők felett

Álmomban felhők felett járok
és keresem azt a világot
miben hinnem kellene.

Az elment lelkek szigetét
kémlelem,de síri a felhők
felett a csend.

Adjatok jelet, egy fuvallatnyit
hol keresselek, mert a földi
világban én már eltévedek.

Káosz van fejemben, a szívem
meg megszakad, maradásom
cérnája lassan elszakad.

Emberi élet, ennyi időre terveztek
téged, az elmentek meg szótlanok
testűk ,és lelkük is tán mind halott.

Hol leszek,na és hol vagyok
sátán uralja a földet, mert mást
most nem is gondolhatok.

Bolyongók, és ti fényesen csillogó
csillagok, ti is olyan szótlanok
vagytok, én ebbe a világba bele halok.

Ha meg másik nem is létezik, miben
hihetek, porszemnyi létem, köszönje
meg hogy éltem, és szerettem.

Kondoros 2018 augusztus 31.Oláh Péterné Jantyik


6078
Nagy Katalin - 2018. október 16. 23:00:39

ERzsike, az emberi eletet ketszer olyan hosszura terveztek, mint amennyit manapsag belole elni szokas! 120 evnel ne add alabb Smile Igen, amirol irsz, az inkabb a lelek ejszakaja, mint alma, de amikor ezen a sivatagon atkecmergunk, mindig var valami ami iranyt szab, remenyt ad,ujra erovel tolt el. a hitet nem szabad elvesziteni, akkor se ha belul szaraz, forro vihar tombol, vagy dermeszto, mozdulatlan kopar hideg van, mert ezeknek veguk lesz. Persze, nem elhazudni, hanem kimondani az igazat, az a szep, amint ez a vers is.

4694
Rzsike - 2018. szeptember 11. 11:00:27

Rózsa,...igen megválaszolatlan kérdések, de gondolom mindenkit foglalkoztat.

3933
vadvirag47 - 2018. szeptember 10. 16:41:27

Drága Rzsikém!
Mindnyájan bizonytalankodunk, kétkedünk, megválaszolatlan kérdéseink vannak e-világi életünkről, és ami utána jön. Ez, természetes, azért kaptunk gondolkodásra képes agyat, hogy firtassuk a létet, és a nem-létet. A választ, nem egyformán látjuk, de a kérdések hasonlóak. Mindenki azt hiszi, próbálja elfogadni, ami őt kielégíti, megnyugtatja, és ez így van jól. Érdekes, remek versedet szeretettel olvastam. Rózsa

4694
Rzsike - 2018. szeptember 09. 09:56:11

Éva köszönöm, hogy olvastál, de hova, hol van az a dimenzió, és micsoda.Mi leszek,vagy semmi,eltünök, mint a régiek, kiket itt fedd a kőrengeteg.Ezer kérdés,és nincs válaszom.Vagy talán ennyiPfftorból lettünk porrá leszünk, de akkor is csak úgy el nem tünhetünk....és ha itt vannak a többiek néha miért nem érintenek meg,.,....hosszú...Ölelés egy szkeptikus irogatót
öl.

4694
Rzsike - 2018. szeptember 09. 09:49:38

Babu igazat írtál, pedig nem vagyok msagányos, de most a pillanat ezt hozta ke belőlem
,.

4694
Rzsike - 2018. szeptember 09. 09:48:17

Kati drága hagynám én, de le kellett írnom. Ölelés.

4694
Rzsike - 2018. szeptember 09. 09:46:52

Rita ebben az korban nem is olyan furcsa.Hova...?....merre ???...

3654
deva - 2018. szeptember 08. 15:06:15

Erzsike! Egy másik dimenzióba sétélunk át, ezt mindenki megismeri előbb-utóbb. Jó kis eszmefuttatás. Gratulálok. Éva

5548
babumargareta - 2018. szeptember 07. 20:21:08

Kedves Erzsike !
Nagyon letort hangulatu a versed !
Hadd hogy vigyen az ido ,sodorjon elore ,ne legyel ennyire
szomoru !
Versed tele van "magannyal "Heart
Szeretettel olvastam....Babu

5940
silberin - 2018. szeptember 07. 12:26:25

Kedves Erzsike! A kétkedés borzasztó nehéz dolog. Bizonyosságot meg nem tudunk szerezni. Legjobb nyitva hagyni ezt a kérdést, hogy mi lesz velünk halálunk után.
Szeretettel: Kati

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.