Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Putterer Magdolna Léna: Földön járok
Földön járok


Ballagok,
A hajnal könnyétől áztatta,
Harmatos haloványzöld pázsiton.
A cipőm talpa alatt felvisító fűszáltesteket
A fellazult földbe taposom.
Tettem, akaratom ellenére.
Hátamon hideg szaladgál.
Élők imádkoznak a lábamtól elhullt társaikért,
Életben maradottakért,
Új utakért.

Sajnálkozó tekintetem rajtuk elmélázva elidőz.
Szárnyalni emberként én csak gondolatban tudok.

A földön két lábon állok.
Járok a talajon
Meginoghatatlan
Jellemmel,
Erős egyéniséggel.
Küzdök,
Mint ahogy a talpam alatt a sok fűszál,
Küzdött életéért,
Az életben maradásért.
Ma még,
Még ma.
Élni jó.

2018. augusztus 4.

/ Szerző : Putterer Magdolna Léna /
298
keni - 2018. szeptember 19. 07:44:24

Kedves Léna !

Nem muszáj minden verssort nagy betűvel kezdeni, csak ha egy gondolatod után kiteszed a befejező pontot,,,
De a versed mondanivalója így is érthető, csak nem fut úgy a gondolat viteled,,,,

Szeretettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.