Vilhelem Margareta: Álomvilág
Álomvilág

Buzgalommal törekszem érted
hogy meg ne bántsam szíved ,
mint álomból ébredő megértések
csak képzeletben engedelmesek.

Mert álmomban riadtan kereslek
felém merednek kis szörnyetegek ,
hallgatok köztük, gyenge a lelkem
soha meg nem fogom érteni őket .

De van egy álmom mi kéjes öröm ,
görcsbe meredt testem- kegyelet
néha enyém tested ,bőröd , szíved
enyém férfi karod , a vastag erek.

Beszívom illatod, bevon ,érezlek ,
félek hogy másnap már nem leszel
álmomban enyém minden testrészed
de csodás álmomban bármi történhet.

Áltatom magam benned elmerengve
nem érted, hogy mennyire kellesz ,
enyém minden örömök kegyelme
egy isten karjaiban fekszem pihegve.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.