Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Mészáros Botond: Árnyék (2018. november)
Árnyék

Szíve pitvarában még zöldell a lélek
gyökerén, karán a tudata felének
lábnyomait húzza elfedve, egyedül
sűrű medúza-csápjai közé dől

s csípését érzi az érdektelenségnek.
Szemében a tények kérdésekké égnek,
megérintve ujja hegyével az étert:
kavarogni érzi gyomrában a kételyt.

Vonalakat húz... mind vékony, mint az élet.
Szent hazugságban a gondolat merénylet,
mely lyukat fúr ajka kérő tenyerébe.
És ő tűrte: csendet, társat kért cserébe.

Leugrik. Évekké nyúlik a pillanat,
bizonytalanságában fürdik, mialatt
unott-izgatottan egy árnyékká mállik:
a reggelben névtelen, párás köddé válik,

légzése eláll, a szívét már nem félti,
mosoly ül arcára; már tudja és érti:
legszabadabb, mégis más értelmek rabja.
...s láncait letépi a tenger sós habja...

(2018. október 15., Szilágycseh)
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.