Putterer Magdolna Léna: Anonim
Anonim

Megrészegített, csúnyán elbánt velem,
Hatalmába kerített, elvarázsolt
Az eddig számomra még ismeretlen.
Furcsán forog körülöttem a világ.

Fejemben a gondolat összekuszált,
Kezem kezemmel rémülten keresem,
Szám szótlan, helyette a lelkem kiált,
Orcám kezembe ijedten temetem.

Könny könnyfátylat szőtt smaragdzöld szememre.
Lényem egész eddig ez ellen harcolt,
Nem készült e váratlan eseményre,
De ha már itt van, hajt a kíváncsiság.

2018. október 8.

/ Szerző : Putterer Magdolna Léna /
3933
vadvirag47 - 2018. december 01. 10:44:51

Érdekesen szövöd gondolataidat az ismeretlenről - bennünk is felébresztve a kíváncsiságot iránta. Jó vers, tetszéssel olvastam. Rózsa

5548
babumargareta - 2018. november 30. 16:45:14

Kedves Lena !
Titokzatos ,de szepseges soraidat szeretette olvastam .
Ha mar anonim akkor gondolom fajjo erzes maradt a szivedben .
Szepen kidolgoztad es remek vers lett belole !
Szeretettel.....BabuHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.