Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.27. 00:25
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.26. 18:45
Kedves Erzsike! Szeretettel gratulálok a könyvbemutatóhoz! Rose

2019.05.26. 17:41
Kellemes estét kívánok In Love szeretettel Mindenkinek!

2019.05.26. 13:44
Kedves hzsike! Gratulálok, és további sok sikert kívánok!

2019.05.26. 13:36
Kedves hzsike! Szívből gratulálok! Rose

2019.05.26. 12:26

2019.05.26. 12:25
Szépséges napot mindenkinek! Smile Föltettem a Könyvbemutatóm linkjét, nagyon jól sikerült. Boldog vagyok. Smile

2019.05.26. 07:39
Jó reggelt, szép napot! Köszönöm a versem javítását! Üdvözlettel Éva Rose

2019.05.26. 04:23
Szép vasárnapot.Szaladj
on el mindenki szavazni, ezzel tartozunk gyermekeinknek , unokáinknsk. Heart

2019.05.25. 23:49
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: zozone
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Horák Andrea Kankalin: Kolduskarácsony
Kolduskarácsony

Bolyong a téren, és az illat
sodorja észrevétlenül,
fenyők között magára pillant;
ruhája megkopott, feszül
bokája nyűtt cipőbe nyomva,
kezén a bőr fagyott sikolyba
sajdul, Ő vacogva bágyad,
így legyint a félhomálynak,
elgyötörve vándorol tovább...
tovább, a csillagok felé,
baját a fénybe küldené,
s gyantaillatú fenyők során
az álma bús keservet int,
feladni volna kész megint.

Koszos haján csak ósdi sapka,
lyukas kabátja földig ér;
csupán segély, egy koldus adta,
s nem érdekelte, hogy mit ér
e veszteség a télidőben,
ha ócska rongy akad ma bőven
a módos otthonok körül,
s a ritka kincsnek így örül.
Kukába túr, hogy visszaadja.
Kenyérdarabka foszlik ott,
falatka húson aszpikot
tapint alul, mohón kikapja.
Zsebébe gyűri mit talált,
s ha jő a koldus, adja hát.

Bolyong a téren, és karácsony
álomünnepére gondol...
az ízes ételek parázson,
átható varázs a gondból,
kölyökzsivaj, hitves, gyertyafény,
dunna, párna, ágy, selyem, szatén,
meleg szobában énekek,
hogy Kisjézuska érkezett.
Beteg szemét a könny kimarta,
támolyog tovább a fényhez
és imája csönd, de érez,
magánya fáj, a tél siratja.
Kabátja söpri út kövét,
magába rántja éjsötét.
6208
Kankalin - 2018. december 14. 08:55:09

Szia Éva! Smile

Ebbe a tripla Anyegin-strófába a koldusok karácsonyi érzéseit tettem. Azt, hogy nekik egészen mást jelentenek a fények, mint manapság sokaknak.
Bennem ezt is felidézi az ünnepek forgataga, hiszen bőven vannak olyanok, akiknek csak ennyi jut belőle.

Ha Andersenre asszociáltál, az nem véletlen. Ő a kedvenc meseíróm, és soraimban benne van a lelkülete, mert nagyon tudok azonosulni vele, mint ahogy az egyik legszebb és legmeghatóbb meséjével is, amit említettél.

A kiemelt sor szerintem beleillik, hiszen éppen a vágyakat jelenítettem meg ott.
Igazából nem értem, hogy miért nem tetszik, hiszen hiteles.
Azt tudom válaszolni, hogy az egész vers nagyon én vagyok, sok mindent tükröz belőlem. Smile

Köszönöm, hogy foglalkoztál a versemmel. Örülök ennek. RoseHeart

Szeretettel: Kankalin

6187
Vicuska63 - 2018. december 14. 07:37:47

Kedves Kankalin! Érdekes világot rajzolsz mindig, az eszközeid is egyediek, izgalmasak. Szeretem a verseidben a drámaiságot. Egyedül a "dunna, párna..." sor nem tetszik. Tudom, hogy ellenpontozza a nyomorúság témáját, de kicsit olyan andersenes-karácsonyos (Kis gyufaáruslány?). Nem ismerlek, de valahogy ez a sor nem Te vagy. Szép napot! É.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.