Török Nándor: Verses Kalendárium (2019. január)
VERSES KALENDÁRIUM

Január
Jelvénye jégvirág
hajnali csendélet
Ablakán a világ
ajándéka éled
Nincs semmi nimbusza
napközben leolvad
Utolsó himnusza
a fagyoknak oly vad
Ártatlan állókép
hólepte állomás
Részeges álomkép
újévi áldomás

Február
Farsangi fergeteg
a hóban hentereg
Ember és gyermeke
ijesztő jelmeze
Busók s más alakok
fejükön kalapok
Riszálják magukat
kereplőjük ugat
Ugatva temetik
a telet s levetik
Állatmaskarájuk
csak így ismersz rájuk
Régi népszokások
magyarok sokácok

Március
Mezőkön mozduló
meleget kolduló
Álomból ébredő
égboltján kék redő
Rügyekben rezdül ő
kokárdás zendülő
Cinkét hintáztató
régen várt házaló
Illatos áruja
barackvirág ruha
Utolsó hófoltok
guggoló koboldok
Siratják a telet
megjött a kikelet

Április
Álmaink bölcsője
bolondos költője
Pillangók új násza
szerelmek kalásza
Réklibe öltöző
lelkünkbe költöző
Ifjúság imája
kéretlen kínálja
Látomása csókját
kivirágzó csokrát
Illatát és ízét
a tavasz friss hírét
Sikoltja szívünkbe
szétszórja szérűnkbe

Május
Méheket kergető
mézüket pergető
Áldását szétosztó
(felhője kék posztó)
Jósága igazát
aranyló vigaszát
Utaknak a porban
szőlőnek a borban
Salátánkat mossa
eső ami hozza

Június
Jegenyék közt élő
enyhülést ígérő
Újságot lapozó
szellő a hírhozó
Negyven napos zápor
búzamezőt ápol
Iskolások álma
iskolákat zár ma
Udvarias csínyek
cseresznyefán csízek
Súgják a füledbe
szedj meggyet öledbe

Július
Jutalom nyaralás
jóízű harapás
Új élmény belébe
a nyár kebelébe
Lecsordul kezedre
zöldség-gyümölcs nedve
Indul az arató
készül a nyaraló
Utazás vagy munka
melyik van számunkra
Sorskönyvbe megírva
aktuális hír ma

Augusztus
Aratók tusája
a nyárnak uszálya
Unalmas tarlódon
unatkozva ódon
Gólyalábon róják
útjukat a gólyák
Udvari fohászból
ünnepi kovászból
Szítva a meleget
süssünk új kenyeret
Terüljön az égre
tűzijáték végre
Utolsó gesztusod
’kihez van gusztusod
Sok jóval eláraszd
gyümölcsöddel várd azt

Szeptember
Szorgalmas hűs könnyek
az ősznek köszönnek
Esővel fogadják
a földnek megadják
Porciónyi nedvét
növényeink kedvét
Tartozását nyárnak
mit szomjasan várnak
Emberkék készülnek
padokban vénülnek
Megint a nyár után
s nézegetnek bután
Bolondságuk tárva
értelmük bezárva
Ez a jövőkép is
a fejüket mégis
Roskadásig töltse
a tudás gyümölcse

Október
Ostorfa levele
hulldogál lefele
Ködmöne színesen
az ősznek szívesen
Takarja a tájat
hegytetőt, hegylábat
Óriás sóhaja
puttonyok óhaja
Betölti a hegyet
míg a szőlőt szeded
Ezért pörög a prés
dongán dagad a rés
Régi hordók mélye
új bornak lesz méhe

November
Nincstelen fáidról
mint rongyos kárpitról
Omlik le a minta
takarót fonsz mintha
Védenéd idelent
a fázós idegent
Esőtől elázol
nyirkosan teázol
Mostoha hajnalok
dérszőnyeg rajtatok
Beborít ködlepel
senki sem ünnepel
Emberek eltűrik
rossz kedvük nem szűnik
Rebegi aki él
jöjjön inkább a tél

December
Dermesztő élmények
füstölgő kémények
Ereszen jégcsapok
várják a szép napot
Cipőkben csizmákban
ajándék s virgács van
Egyetlen pendelyben
ezer hópehelyben
Mesét mond egy fenyő
díszben ünnepel ő
Boldogság szeretet
jászolban született
Emlékének hangja
karácsony harangja
Rikoltva jön egyszer
évente szilveszter
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.