Vilhelem Margareta: A gyönyör perce (2019. január)
A gyönyör perce

Közöttünk megáll egy percre a zaj,
óvatosan lép felénk, s oly zavart,
látja rajtunk, hogy elvadít a harag,
nem menekülünk, várjuk halálát.

Már didereg magányunk, vagyunk
egy gondolat egy átkarolt éjszakán,
semmi nem érdekel, csak csillagunk
tündököl vágyódva bezárt kalitkában.

Az a perc veled különös varázslat,
lelked mélyén egy gyönyöráramlat,
neked van hatalmad s utolsó szavad,
vasnál tartósabb bárdja a világnak.

Hogy súgjam meg, mi nem súgható,
a gyönyörben fürdő csók malasztja,
borgőzös éjjelek összekarolt táncán
belőlünk kivájja közös hangulatát.

Átkarolt szerelmünk álmodozó arca
kioldozza magából forró lángom,
hízelgek előtted régi lányos bájjal,
lábaid elé dobom virágom, virágom.

Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.