Auerbachné Tóth Katalin: Rózsaszín felhők
Rózsaszín felhők

Rózsaszín felhők úsznak az égen,
rózsaszín habok a kék tengerében.
Lassan lemegy a nap, megfesti őket,
a gyönyörű, habos, amúgy fehér felhőket.

Lilába fordul már a rózsás árnyalat,
ahogyan érkezik pilleszárnyon az alkonyat.
Elnyugszanak a madarak, nem csipognak már:
sötét árnyékba borul lassanként a táj.

Piros, rózsaszín, lila - mind elenyész;
az erdő vadja is rejtekén heverész.
A nappali vad már nyugovóra tér,
az éji vad még sötétebbet remél.

Úsznak a felhők, fehérek, színesek
Keveri a színeket az égi ecset.
Fordul a Föld, tovatűnnek a színek,
Holnapig én is nyugovóra térek.
4204
pathfinder - 2019. február 14. 15:49:20

Kedves Rzsike!

Köszönöm szépen, hogy olvastad! Smile Olyan gyönyörű volt aznap a naplemente... Fényképezőgépem nem volt nálam, így csak gyönyörködtem benne, és szavakban örökítettem meg.

Köszönöm szépen! Szeretettel:
Kata Heart

4694
Rzsike - 2019. február 01. 13:39:10

Katalin gratulálok ehhez a nagyon kedves kis vershez.Rzsike

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.