Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Ruzsa Attila: Felszabadító szó
Felszabadító szó

Naplóm bizony régen írom,
enyhítendő pocsék kínom.
Bűnöztem, hát elítéltek,
hátha csökken így a vétek...

Pár évig csak rovátkáztam,
de jött egy új cellatársam,
körmöljek le - mondta: bármit,
s elmémre a világ rányit.

Igaza lett, jót tett velem,
tanácsát ma sem feledem.
Bánatában meghalt pedig -
küzdött bár a végletekig.

Párja többé nem kereste,
feladta így gyenge teste.
Helyette lett utód másik,
hogy jó arc-e? Majd elválik.

Én még másfél évet ülök,
elkerülnek régmúlt dühök,
mert más leszek, ha kimegyek -
vonzanak a hűvös hegyek.

Fát vágok a friss levegőn,
senki sem néz rám megvetőn,
s csak vén naplóm tanúsítja:
milyen volt egy fegyenc kínja...

3377
LIne - 2019. november 05. 11:46:05

Beleélős vers!
Gratulálok Attila!

5535
Metta - 2019. március 23. 08:49:30


Kedves Attila!
Nagyon mély,tartalmas alkotás!
Szeretettel gratulálok!
Margit


Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.