Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.04.19. 23:42
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.04.19. 22:08
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok sok szeretettel: Kövesdi Ferencné Teri

2019.04.19. 21:36
Kedves Holnaposok! Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok, mindenkinek!

2019.04.19. 21:07
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok Mindenkinek!

2019.04.19. 18:18
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván szerkesztőségünk minden magazin tagnak és olvasóinknak! Smile

2019.04.19. 18:16
Szép estét kívánok szeretettel! Heart

2019.04.19. 18:16
Mindenkinek Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok! Heart

2019.04.19. 17:54
Kedves Józsi ! A vers ( Erdőn,mezőn ) kétszer lett feltéve kérlek a meglévőt törölni. Köszönettel Tibor (Mirage )

2019.04.19. 14:13
Koszonom szepen, hogy nyuszis versikem ilyen gyorsan folkerult. Mindenkit udvozlok es Kellemes Husveti Unnepeket kivanok.

2019.04.19. 09:05
Kedves Holnaposok! Mindenkinek Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok! Smile Rose

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: BerencsiSzilvia
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 0
András Adél: Stockholm-szindróma
Stockholm-szindróma

Ó, miféle báj az, mi arcod megszállta,
s rabul ejtette lényed egész mivoltát,
hogy bárki, ki csak egy percre is meglátta,
vak bábuként hajszolja fenséges csodád?
Miféle méreg lehet, mely így elkábít,
s az összes hibádat új színben mutatja?
Tán mosolyod az, mi annyira elámít,
hogy örök sebeim holtomig mulasztja?

Látlak én, ha füstként lebbensz az égboltig,
s tested minden atomja világba olvad,
eggyé fonódsz velem az utolsó csontig,
míg végső sóhajjal lényed el nem sorvad.
Érezlek én, ha lágy szellőként simítasz,
s ha a Nap melegével áramlasz belém,
olykor perzselsz, mint bőrömet a friss viasz,
mégis itt állok a Föld boldogabb felén.

Hallgatlak, ha lelked tengerként morajlik,
habokba fulladva ajkadat csókolom.
Mint gyermekét, ki csillagfény alatt alszik,
én bölcsőd hajnalig szelíden ringatom.
Alszol, mint ki elfáradt a lét mocskában,
s álmaiból merít tiszta éberséget,
megakadtál a Gonosz hitvány torkában,
mikor olyan hamar alábecsült téged.

Miféle erő, mit elém társz szüntelen
legősibb ösztöneim újra felfedve?
Nem holmi világ, te lélegzet vagy nekem,
emlék, eszme, Isten, egy por-testbe rejtve.
Miféle csillag vagy te az éter középpontján,
hogy fényed a mindenségtől tovább nyúlik?
Miféle érzés vagy szívem zafír Holdján,
hogy varázsod nem marad, de el sem múlik?
5738
miminke3 - 2019. február 11. 15:49:34

Kedves Adél!
Gratulálok ehhez a nagyon szép versedhez, nagyon tetszett!
annyit tennék hozzá: "...ez tényleg szerelem!"
Üdvözöllek szeretettel
Margit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.