Zsuzsa Mihály: Hóvirág
Hóvirág

Hóvirág
Haragos morcosan
Ráncolja homlokát a tél
Keményen őrködik
Minden változástól fél.

Tétova halványan
óvatoskodó napfény
Lopva cirógató
Lágyan ébredő remény

"Én még nem mozdulok"!
Suttogja rügy és gyökér.
kezdje valaki más!
Aki bátor és kemény.

És ime láss csodát
Valami fehérlik ott!
Száraz avar fölött
Áraszt édes illatot.

A tavasz hírnöke
Te vagy kis csodavirág
Fehér csengettyűid
Szellő s napsugár rázzák.

Hóvirág te csoda!
A bátraknak virága!
Indulsz hívó jelre
Nem vársz te senki másra.

Könnyű már utánad
Ibolya s tulipánnak
Mikor te a télnek
Az útját már kiadtad.

Semmiből teremtesz
Mint tiszta fehér lapot
Új remény tollával
Írni csillagot, napot.

Hol összeér ég s föld
Akkor és ott születsz te!
Már megállna a föld
De kap új lendületre.

Az Élet virága
Igen te vagy Hóvirág!
A te hervadásod az:
Újjá születő világ!
2019.02.16 Budapest
3757
jegmadar - 2019. április 30. 08:46:53

Nagyon szép

6191
Magdolna43 - 2019. február 19. 15:01:36

Kedves Misi!
Ez a vers olyan szép mint a hóvirág,
Szeretettel gratulálok.
Magdi

5407
tamasagi - 2019. február 19. 14:44:34

Gratulálok Misi,gyönyörűen írsz a kis, tavaszhírnökről!!szeretettel, ölellek Ágnes

277
farkas viola - 2019. február 19. 07:49:19

Kedves Misi!
Ez a versed gyönyörű, álomszép, gratulálok.
Szeretettel: Viola Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.